Szervilis Bingó

János Áder

Korrupció

Következetesen aláírta a Fidesz legilliberálisabb jogszabályait, köztük a jogi nemváltás tilalmát, annak ellenére, hogy egyértelmű emberi jogi aggályok merültek fel. Az elnöki ellenőrző funkció gyakorlása helyett gumibélyegzőként szolgált a rezsim alkotmányos változásaihoz.

László Baán

Kultúrharc

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója 2011. október 1-jén kormánybiztosi, majd 2012 augusztusától miniszteri biztosi kinevezést kapott a Liget Budapest Projekt, a Városligetben megvalósuló múzeumnegyed-beruházás vezetésére. A projekt becsült költsége a 2011-es 10-15 milliárd forintról 2013-ra a múzeumnegyedre eső 70 milliárd, illetve a parkfelújítással együtt mintegy 120 milliárd forintra nőtt, miközben az eredetileg 2018-2020-ra tervezett átadások évekkel csúsztak. A beruházást az AICA magyar tagozata hatástanulmányok és előzetes szakmai egyeztetés hiánya miatt bírálta, építészek – köztük Erick van Egeraat – a Városliget helyszínválasztását és a koncepciót is kifogásolták, egy 2015-ös kerületi petíció pedig 15 ezer aláírást gyűjtött össze a parki beépítés ellen, a népszavazást azonban bíróság akadályozta meg. 2025 szeptemberében a Közbeszerzési Döntőbizottság több mint 50 millió forintos bírságot szabott ki a Szépművészeti Múzeumra, mert hat, összesen 1,879 milliárd forint értékű műtárgyat közbeszerzési eljárás nélkül vásárolt. Baán a szabályt életszerűtlennek nevezte, és bejelentette, hogy a múzeum elfogadja a bírságot, de vitatja az alapjául szolgáló uniós irányelvet.

István Bács

Korrupció Nepotizmus

Bács István fideszes politikus Érd alpolgármestereként éveken át felügyelte a város óvodafejlesztéseit. Az Átlátszó 2022 júniusi feltárása szerint az Inteszkomp Kft.-vel — amelynek tulajdonosa, Argyellán Attila, Bács szoros ismerőse — 2011 és 2019 között több mint 200 millió forint értékben kötött szerződéseket az érdi önkormányzat és a polgármesteri hivatal, a 28 szerződésből mindössze négy esetében folyt le tényleges közbeszerzési eljárás, a cég gyakran egyedüli ajánlattevőként vagy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nyert. 2023 márciusában a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megállapította — elutasítva Bács rágalmazási keresetét az Átlátszó ellen —, hogy Bács és a kindergartenépítéseken több mint 1 milliárd forintot elnyerő General-Invest Bau Kft. tulajdonosa valóban rokoni kapcsolatban állnak. Ugyanezen óvodaépítések ügyében 2022 novemberében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot indított, miután Érd polgármestere, Csőzik László rendőrségi feljelentést tett, és — ahogy azt László Ferenc városházi kommunikációs vezető nyilatkozta — "kaptunk visszajelzést arról, hogy az OLAF befogadta azt." 2021-ben az is kiderült, hogy Bács saját cégének, az Aequivalentia Kft.-nek 71,5 millió forintos tagi kölcsönt nyújtott, amelyet nem tüntetett fel vagyonnyilatkozatában; amikor az Átlátszó munkatársa ezt firtatta, Bács azt válaszolta, hogy a kérdező "egy hazug, rosszindulatú, manipulatív, velejéig romlott büdös kommunista, aki a lelkét is eladná."

Gyula Balásy

Korrupció Propaganda

Balásy Gyula cégei — a Lounge Design és a New Land Media — évek alatt de facto monopóliumot építettek ki az állami kommunikációs közbeszerzések piacán, miközben a kiírási feltételeket rendre az ő vállalatainak profiljára szabták. A kormány propagandakampányainak — így a nemzeti konzultációknak, az EU-ellenes és bevándorlásellenes óriásplakát-dömpingnek — ő volt a fő kivitelezője, amely kampányok finanszírozása messze meghaladta a piaci árakat. Magyar Péter, a volt Diákhitel Központ vezérigazgatója nyilvánosan azzal vádolta, hogy cégei gyenge minőségű munkát végeznek, sokszorosát felszámítva a piaci áraknak. A rendszer eredménye: közpénzek milliárdjait csatornázták egyetlen, Fideszhez lojális kommunikációs csoporthoz, miközben a versenytársak eleve kizárattak a valódi versenyből.

Zoltán Balog

Korrupció

Vizsgálatok és bennfentes források szerint erőteljesen szorgalmazta a vitatott elnöki kegyelmet, amely megbuktatta Novákot, megvédve egy egyházhoz kötődő elkövető bűntársát. A botrány feltárta, hogyan fonódnak össze a politikai és vallási hatalmi hálózatok az elkövetők védelmére az Orbán-rendszerben.

István Balsai

Nepotizmus Korrupció

Balsai Istvánt, aki 1990 és 1993 között igazságügy-miniszterként szolgált, majd később fideszes országgyűlési képviselőként dolgozott, 2011-ben a Fidesz–KDNP kétharmados többsége választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává – abban az évben, amikor a kormánypárt egyoldalúan megszüntette az ellenzékkel való konszenzuskeresés korábbi jelölési gyakorlatát. A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a TASZ 2015-ös közös vizsgálata, amely az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közötti 23 jelentős döntését elemezte, megállapította, hogy „Balsai István és Juhász Imre pedig kizárólag úgy döntött vagy olyan különvéleményeket írt, amelyek a kormány érdekét szolgálták” – vagyis a vizsgált ügyekben száz százalékban a kormányzati állásponttal egyező döntést hoztak vagy különvéleményt fogalmaztak meg. A jelentés szerint ez a mintázat a 2013 utáni, egypárti kinevezésű bírói többség idején különösen kiéleződött: a vizsgált 13 ügyből 10-ben a testület a kormány érdekei szerint döntött. Balsai pályaútja – kormánypárti politikusi karrierből közvetlenül alkotmánybírói posztba – dokumentált példája annak, hogy a Fidesz–KDNP saját korábbi tisztségviselőit ültette az Alkotmánybíróság élére. A megállapítások civil jogvédő szervezetek szakmai elemzéséből származnak, bíróság nem állapított meg vele szemben bűncselekményt.

Zsolt Bayer

Propaganda

Bayer Zsolt publicista évtizedek alatt a magyarországi gyűlöletbeszéd egyik legismertebb képviselőjévé vált, miközben a Fideszhez fűződő személyes barátsága politikai védelmet biztosított számára. Romákkal kapcsolatos írásaiban „állatoknak" nevezte őket, akik nem tudnak emberek között élni — ez a szóhasználat a szélsőséges rasszizmust a kormánypárt holdudvarából normalizálta. A menekültválság idején 14 éven felüli összes menekültfiút „potenciális terroristának" titulálta, hozzájárulva az idegengyűlölet állami szintű erősítéséhez. Ismételt gyűlöletbeszéd miatti bírságok és széles körű nemzetközi felháborodás ellenére a magyar állam magas kitüntetésben részesítette, ami félreérthetetlen jelzést küldött arról, hogy az ilyen megnyilvánulások a rendszeren belül nem járnak következményekkel.

Balázs Bende

Propaganda

Felvételen rögzítették, amint a szerkesztőség munkatársait arról tájékoztatta, hogy „ez az intézmény nem támogatja az ellenzéki összefogást", és feladatuk a kormány segítése. „Világ" című műsorát a kormányzati politika dicséretére és az olyan vélt ellenségek, mint Soros, támadására használja. A 2022-es választások előestéjén adófizetők által finanszírozott csatornán nyíltan a kormánynak agitált adásban. Ezzel a közmédia pártpropaganda-eszközzé süllyesztésének szimbolikus figurájává vált. Tevékenysége alapvetően sérti az újságírói függetlenség és a közszolgálati média elveit.

József Bódis

Egyetemrablás Nepotizmus

Bódis József felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkárként vezényelte le a magyar egyetemek 2019 utáni "modellváltását", amely során az állami fenntartású intézmények irányítását vagyonkezelő alapítványok vették át. A Pécsi Tudományegyetemet átvevő alapítvány (UQA) vezetését maga Bódis kapta meg, miközben államtitkárként ő felügyelte az egész folyamatot. Az Átlátszó dokumentálta, hogy a modellváltással az egyetemi kontrollt személyes kontroll váltotta fel, a szerződésekben rögzített teljesítménymutatók pedig hosszú ideig ismeretlenek maradtak az egyetemi polgárság előtt. 2023-as jogszabály-módosítás lehetővé tette, hogy Bódis a nyugdíjkorhatár felett is a pécsi egyetem alkalmazottja maradjon, miközben a kuratórium elnökeként formálisan saját feletteseinek is főnöke volt. 2024 októberében lemondott a kuratóriumi elnöki posztról, indoklása szerint azért, mert az egyetem nem "piacosodott" kellő mértékben – szemben Palkovics László egy héttel korábbi, a győri Széchenyi István Egyetem éléről történt lemondásával, amelyet a várhatóan szigorodó összeférhetetlenségi szabályok indokoltak.

László Bodolai

Propaganda Megafon

Bodolai László médiajogászként az Index.hu-t működtető alapítvány, illetve az azt tulajdonló Indamedia igazgatóságának elnökeként 2020 nyarán menesztette Dull Szabolcsot, az Index több mint két évtizedig független szerkesztőségét vezető főszerkesztőjét. A leváltást a teljes szerkesztőség kollektív felmondása követte, amit a szakma a magyar médiapiac egyik legsúlyosabb, politikai nyomásra visszavezethető cenzúraügyeként tart számon. 2020 novemberében az Indamedia - amelynek társtulajdonosa a kormányközeli médiavállalkozó, Vaszily Miklós - visszavásárolta az Index.hu Zrt. részvényeit, Bodolai pedig lemondott igazgatósági tagságáról, és médiajogászként segítette tovább a csoportot. Bodolai vitatja az ügy megítélését: állítása szerint az Index megszűnt volna, ha nem avatkozik be, és sosem tekintette lépéseit politikai nyomásgyakorlásnak.

Dániel Bohár

Megafon Propaganda

Bohár Dániel a Megafon Központhoz köthető egyik legismertebb arc, aki az államilag finanszírozott befolyásolási műveletek frontvonalában dolgozik. Közösségi médiás tartalmain keresztül rendszeres résztvevője az ellenzéki politikusok és az EU ellen irányuló, szponzorált dezinformációs kampányoknak, amelyek az európai parlamenti választások előtt különösen felgyorsultak. Tens of millions of forints flowed into emotionally manipulative videos and smear content channeled through his platforms — elsősorban „háborús félelmet" keltő anyagok formájában, amelyek a 2024-es kampányidőszakban milliós nézettséget értek el. Az EDMO vizsgálata megállapította, hogy a szponzorált dezinformáció Magyarországon a 2024-es EP-választási kampány alatt különösen nagy terjedelmet öltött, és ebben Bohár tartalmai kiemelkedő szerepet játszottak.

Zsolt Borkai

Korrupció

Egy jachtos szex-és korrupciós botrányban leplezték le, amely offshore-kötődésű ügyvédet és audi-telkes ingatlanügyleteket érintett. A botrány jelképévé vált annak, hogyan keveri össze a helyi fideszes elit a közfunkciót, az EU-támogatású fejlesztéseket és a magánluxust. Végül lemondott, de büntetőeljárás nem indult ellene.

Imre Boros

Kreml-barát

Boros Imre volt miniszter töltötte be Magyarország képviselőjeként a Moszkvából Budapestre költöztetett, orosz dominanciájú Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) igazgatósági tagi posztját, miután a bank 2019-ben Orbán Viktor meghívására helyezte át székhelyét Budapestre. A VSquare.org 2019-es feltárása szerint Borost korábban a kommunista állambiztonsági szolgálathoz fűződő kapcsolatokkal vádolták, amit ő tagadott. Amikor felvetették, hogy a bank akár orosz kémek beépítésére is alkalmas lehet, Boros a Direkt36-nak úgy nyilatkozott: "The Russians would need to be very desperate to use this bank for espionage" [„Az oroszoknak nagyon kétségbeesettnek kellene lenniük ahhoz, hogy kémkedésre használják ezt a bankot”], a székhely kiválasztásáról pedig azt mondta, hogy annak rangos helyen kell lennie, miközben modern irodatechnikai igényeket is ki kell elégítenie. A tudósítás szerint a kormánypárti képviselők a parlament nemzetbiztonsági bizottságában nem tettek fel kérdéseket és nem kértek tájékoztatást a bankról. Az NBB-t az Egyesült Államok 2023 áprilisában szankciós listára helyezte három vezető tisztségviselőjével együtt, ezt követően Magyarország kilépett a szervezetből — Boros a bank teljes budapesti időszaka alatt annak vezető magyar képviselője maradt.

János Csák

Egyetemrablás Kultúrharc

Csák János üzletember, korábbi nagykövet 2019 és 2020 között kuratóriumi tagja volt a Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, annak a 2019. július 1-jén létrehozott alapítványnak, amely elsőként vette át Magyarországon egy állami egyetem – a Budapesti Corvinus Egyetem – fenntartói jogait a „modellváltás” keretében. Az állam az alapítványnak a MOL és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát adta át működési fedezetül, ami kritikák szerint kiszámíthatatlan finanszírozást eredményezett: 2020-ban például a MOL nem fizetett osztalékot. Csák 2022. május 24-től 2024. június 30-ig kulturális és innovációs miniszterként az egész tárca alá tartozó modellváltott egyetemi alapítványok, múzeumok és a Nemzeti Kulturális Alap felügyeletéért felelt. 2023 júliusában a tusványosi táborban az Egyesült Államokat egy „halotthoz, akinek nő a körme” hasonlította, mondván, fizikailag történnek dolgok, de „már nincs ott mögötte a lélek” – a kijelentés nagy visszhangot keltett. 2024 júniusában lemondott posztjáról, azzal indokolva, hogy a négy évre tervezett munkát két év alatt elvégezte; utódja Hankó Balázs lett.

Sándor Csányi

Egyetemrablás

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója és Magyarország egyik leggazdagabb, Orbán Viktorhoz köthető üzletembere 2021. január 4-től a volt Szent István Egyetemet (később Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, MATE) modellváltás keretében átvevő alapítvány kuratóriumának elnöke lett, Nagy István agrárminiszter, Lázár János kormánybiztos és más kormányközeli szereplők társaságában. Ezzel a felsőoktatási 'modellváltás' egyik legnagyobb egyetemét irányító magánalapítvány élére került, amely modell a köz vagyonát és irányítását kormányközeli üzletemberek és politikusok kezébe helyezte át az állami fenntartás helyett. 2026. június 15-i hatállyal lemondott a MATE és a Soproni Egyetem alapítványi kuratóriumi tagságáról is, arra hivatkozva, hogy a kuratóriumok mozgástere jelentősen szűkülni fog, miközben az elnöki feladatok továbbra is jelentős időt igényelnének – a lemondás egy időben történt Világi Oszkár (MOL) és Váradi József (Wizz Air) hasonló lépéseivel, a KEKVA-modell törvényi átalakítására irányuló ellenzéki (Tisza Párt) javaslat nyomán.

András Cser-Palkovics

Korrupció Stadionépítés

Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestereként éveken át szembesült a városi nagyberuházások drasztikus túlárazódásával, anélkül, hogy ez érdemi következményekkel járt volna az érintett kivitelezőkre nézve. 2019 januárjában a polgármester Facebook-bejegyzésben az építőipart hibáztatta, amiért három kiemelt fejlesztés — egy kórházfejlesztés, egy 13,8 milliárdról 25,7 milliárd forintra dráguló multifunkciós sport- és rendezvénycsarnok, valamint egy 15,8 milliárd forintos középiskolai campus — bizonytalanná vagy megvalósíthatatlanná vált a túlárazott kivitelezés miatt, kijelentve: „az emberek pénzét csak felelősen lehet elkölteni. Megálljt kell parancsolni az elszabadult beruházási költségeknek.” A bejegyzés alatti hozzászólók szerint azonban a felelősség részben a polgármesteré is volt, amiért engedte, hogy eltorzult, korrupttá vált közbeszerzési rendszer alakuljon ki a városban. Ugyanez az aréna-projekt 2018-ban 25 milliárd forintba került volna, de a kormány akkor túl drágának ítélte és nem építtette meg; 2021-re, immár Alba Aréna néven, a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market Építő Zrt. nettó 35 milliárd forintos ajánlattal nyerte el — 10 milliárddal drágábban, mint három évvel korábban.

László Csizmadia

Korrupció Propaganda

Csizmadia László a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) kuratóriumának elnöke, amely szervezet a kormánybarát tömegdemonstrációként ismert Békemenetek szervezője. 2017-ben derült ki, hogy az állami tulajdonú MVM Magyar Villamos Művek Zrt. 2016-ban 508 millió forinttal támogatta a CÖKA-t; Csizmadia szerint a forrást civil misszióra, többek között személyijövedelemadó-felajánlásokat népszerűsítő kampányokra fordították, ám az MVM adatvédelmi kérésre sem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a támogatás pontos feltételeit. A szervezet korábban a Fidesz pártalapítványától, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítványtól is kapott támogatást (40 millió forintot 2012-ben, 20 milliót 2013-ban). 2021 áprilisában Csizmadia a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) kért és kapott újabb, 25,4 millió forintos (bruttó) szponzorációt, amelyet az MFB igazgatósága egy nap alatt, egyhangúlag hagyott jóvá, s amelynek elszámolásába a szerződéskötés előtti, 30 nappal korábbi költések is beleszámíthattak. A mintázat - állami vállalatoktól és fejlesztési banktól érkező, korlátozottan átlátható támogatások egy magát függetlennek hirdető civil szervezet számára - a kormányközeli civil szféra állami finanszírozásának tipikus esete.

Dániel Deák

Propaganda Megafon

Deák Dániel a XXI. Század Elemzőközpont vezető elemzőjeként lép fel a kormánypárti médiában, miközben maga is nyíltan elismerte, hogy Facebook-bejegyzéseit a Megafon Központ hirdeti - egy vele foglalkozó cikk szerint több mint 114 millió forint értékben. Deák azzal védekezett, hogy a Megafon 'adományokból' működik, és Rákay Philip üzletembert nevezte meg fő támogatóként, ám ezt az állítást a Megafon közpénzes finanszírozásáról szóló, később bíróságilag is megerősített újságírói feltárások megkérdőjelezik. A rendszer lényege, hogy látszólag civil, 'alulról szerveződő' véleményvezérek kapnak jelentős, nem átlátható forrásból eredő hirdetési támogatást ahhoz, hogy kormánybarát tartalmaikat minél szélesebb közönséghez juttassák el a közösségi médiában. Deák rendszeresen szerepel elemzőként állami és kormánybarát médiumokban anélkül, hogy megjelenései következetesen feltüntetnék a Megafonhoz fűződő anyagi kapcsolatát.

Szilárd Demeter

Kultúrharc

Demeter Szilárd írót 2018 decemberében nevezték ki a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) élére, 2019. február 1-jétől állandó, 2023. december 1-jétől pedig újabb ötéves megbízással. 2019 augusztusában emellett miniszteri biztosi kinevezést is kapott a magyar könyvszakma és az irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért, amiért havi bruttó 650 ezer forintot és szolgálati autót kapott a múzeumigazgatói fizetése mellé – miközben az Országos Széchényi Könyvtár 640 millió forintos hiánnyal küzdött, és informatikus könyvtárosai sorra hagyták ott az intézményt a jobban fizető magánszektorért. 2021 novemberében adott Telex-interjújában Demeter azt mondta, hogy a magyar irodalom nyolcvan százalékát „kukázná”, és elutasítóan nyilatkozott a színházról. A kijelentéseket Péterfy Gergely a HVG-n megjelent publicisztikájában olyan mondatoknak nevezte, amelyeket egy intézményvezető semmilyen civilizált országban nem mondhatna a saját szakterületéről, jelezve, hogy Demeter vezetése alatt a PIM irányítása politikai lojalitás, nem szakmai tekintély alapján történt.

Tamás Deutsch

Nepotizmus Korrupció

Deutsch Tamás, a Fidesz alapító tagja és európai parlamenti képviselője, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke, valamint a Sportegyesületek Országos Szövetségének (SOSZ) elnöke - ez utóbbi posztra 2015-ben került. A Népszava és a 444.hu 2026 nyári beszámolói szerint Deutsch az utolsó azok közül a vezető Fidesz-politikusok közül, akik sportszövetség élén álltak: János Lázár (tenisz), Kósa Lajos (korcsolya), Németh Szilárd (birkózás) és Schneller Domokos (kerékpár) mind lemondtak posztjukról, miután a kormányváltás nyomán az addig automatikusan érkező állami támogatások jelentős része elapadt vagy befagyott. A cikkek szerint a Fidesz 16 éves kormányzása alatt bevett gyakorlat volt, hogy kormányközeli politikusok kerültek a sportszövetségek élére, ami garanciát jelentett arra, hogy egy-egy fejlesztéshez vagy rendezvényhez megérkezzen az állami támogatás - Deutsch az egyetlen, aki ezt a rendszert 2026-ban is személyesen megtestesíti.

Egon Dienes-Oehm

Korrupció

Dienes-Oehm Egont 2011-ben, a KDNP jelöltjeként választotta meg az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává, azt követően, hogy a Fidesz–KDNP 2010-ben egyoldalúan megváltoztatta a jelölési szabályokat, megszüntetve az ellenzékkel való konszenzuskeresés korábbi gyakorlatát. A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a TASZ 2015-ös közös elemzése, amely az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közötti 23 jelentős döntését vizsgálta, megállapította, hogy Dienes-Oehm „az új bírók többségbe kerülése előtt is szinte kizárólag olyan döntéseket hozott, amelyek megfeleltek volna az kormány feltehető érdekének”. A jelentés szerint a 2013 utáni, egypárti kinevezésű bírói többség idején ez a mintázat tovább erősödött: a vizsgált 13 ügyből 10-ben a testület a kormány érdekei szerint döntött, szemben a korábbi, konszenzusos kinevezésű bírák inkább kormányzati hatalmat korlátozó gyakorlatával. A megállapítások civil jogvédő szervezetek szakmai elemzéséből származnak, bíróság nem állapított meg Dienes-Oehmmel szemben bűncselekményt.

László Domokos

Korrupció

Domokos László 2010 és 2022 között vezette az Állami Számvevőszéket (ÁSZ), amely ezalatt sorozatosan az ellenzéki pártokat sújtó, súlyos bírságokat szabott ki, miközben a Fidesz–KDNP gazdálkodásában rendre nem talált kifogásolnivalót. A legismertebb eset a Jobbik 2017-es büntetése volt: az ÁSZ megállapítása szerint a párt 331 millió forint tiltott támogatást fogadott el kedvezményes plakáthelyek révén, emiatt összesen 663 millió forinttal – éves bevételét meghaladó összeggel – lett szegényebb, más ellenzéki pártok (például a DK) hasonló, irodabérleti kedvezmények miatti bírságokat kaptak. Az ÁSZ döntései ellen nem volt jogorvoslati lehetőség, mivel az Országgyűlés nem perelhető, így a szervezet határozatai bírósági felülvizsgálat nélkül maradtak. Domokos hivatali ideje lejárta után sem tűnt el a közéletből: 2025-ben Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter havi 2,7 millió forintért bízta meg az ellenzék vezette Budapest fővárosi önkormányzat pénzügyeinek „átvilágításával”, miután a kormány elvont 10 milliárd forintot a főváros számláiról. Amikor az MKKP egyik aktivistája az utcán kérdezte az átvilágításról, Domokos azzal utasította el a nyilatkozattételt, hogy nem tartja magát közszereplőnek – annak ellenére, hogy közpénzből fizetett, politikailag érzékeny közfeladatot lát el.

György Dörner

Kultúrharc

Dörner György színészt Tarlós István főpolgármester nevezte ki a budapesti Új Színház élére, 2012. február 1-jei hatállyal. A kinevezés bejelentése után a szélsőjobboldali Gój Motorosok jelentették be, hogy testületileg megjelennek a színház nyitóelőadásain – amit Dörner nyilvánosan üdvözölt: „Motorosok jöjjenek, vegyenek bérletet.” Igazgatói megbízatását 2016-ban és 2021-ben is meghosszabbították; utóbbi alkalommal Kásler Miklós humánerőforrás-miniszter nevezte ki 2022 februárjától újabb öt évre, annak ellenére, hogy a színház épülete Budapest Főváros Önkormányzatának tulajdona – a fenntartói jogokat és a munkáltatói döntéseket ugyanakkor teljes egészében az állami minisztérium gyakorolja. 2020 márciusában Kossuth-díjjal tüntették ki. A 2026-os kormányváltás után a kultúráért felelős új államtitkárság 2026. július 31-én kötelező vezetői kompetenciamérést és „zéró toleranciát” jelentett be a munkahelyi visszaélésekkel szemben, egyúttal nyílt igazgatói pályázatot írt ki mind a Madách Színház, mind az Újszínház élére – jelezve, hogy Dörner immár másfél évtizede tartó vezetése a lapzártakor bizonytalanná vált.

Flórián Farkas

Korrupció

Farkas Flórián, a Lungo Drom roma érdekvédelmi szervezet elnöke és az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) korábbi vezetője, 2011-ben Orbán Viktorral személyesen írta alá a "Híd a munka világába" elnevezésű, uniós forrásból finanszírozott foglalkoztatási program keretmegállapodását, amely botrányok után 5 milliárd forintról 2,5 milliárdra csökkent, az ORÖ pedig 1,5 milliárd forintot kapott belőle. Az OLAF vizsgálata 2018 októberére lezárult és a főügyészség figyelmébe ajánlotta megállapításait, a NAV azonban négy évvel később sem talált felelősöket a projekt körüli visszaélésekre, miközben a kormány végül 1,3 milliárd forint központi támogatással pótolta az ORÖ veszteségét. Egy másik, 6 milliárd forintos uniós projekt ("Út a szakmaválasztáshoz") kapcsán az ügyészség 2016-ban hivatali vesztegetés gyanúja miatt indított vizsgálatot, miután ORÖ-képviselők azt állították, Farkas fizetett nekik hűségükért; húsz képviselő havi 250 ezer forintos mentori díjat kapott állítólag tényleges munkavégzés nélkül. A vizsgálat 2017-ig sem vádemeléshez, sem Farkas tanúkénti kihallgatásához nem vezetett, és néhány nappal később a Fidesz stratégiai megállapodást írt alá a Lungo Drommal. Farkas maga tagadta, hogy bármely kifogásolt ügy hozzá köthető lenne; ellene végül nem emeltek vádat, így az eset a köré szerveződő szervezetek elszámoltathatatlan uniós forráskezelésének, nem pedig személyes elítélésének példája.

Sándor Farkas

Korrupció

Farkas Sándor fideszes országgyűlési képviselő, a mezőgazdasági bizottság alelnöke, 37 százalékos tulajdonosa és igazgatósági elnöke a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt.-nek, amely a 444.hu 2015-ös feltárása szerint a 2007 és 2015 közötti időszakban 3,8 milliárd forint agrártámogatást kapott az államtól. Az állami támogatás mellett a cég állami földekhez is jutott: csak az egyik évben 151,5 hektár került hozzá pályázat kiírása nélkül. A cég emellett 44,5 millió forintot kapott a felesége résztulajdonában lévő Kinizsi Parkra, valamint 50 millió forintot egy lovas turisztikai komplexumra a Széchenyi Terv keretében. Egy 2014 decemberi Átlátszó-cikk szerint Farkas azon fideszes képviselők közé tartozott, akik pályáztatás nélkül jutottak összesen 151 hektárnyi, 56 különböző parcellából álló állami földhöz Nyírbátor környékén; amikor a lap a nagyobb táblák minőségéről kérdezte, Farkas azt válaszolta: "Volt ilyen is, de nagyon rossz minőségű terület, senkinek sem kellett." A cikk rámutatott, hogy a terület-alapú támogatás önmagában is évi több mint tízmillió forintot jelentett a cégnek a versenyeztetés nélkül megszerzett földek után.

Sándor Fazekas

Korrupció Nepotizmus

Fazekas Sándor 2010 és 2018 között volt a földművelésügyi/vidékfejlesztési tárca vezetője, amely felelt a rendszerváltás utáni legnagyobb állami földbérlet-pályázatok lebonyolításáért. Az Átlátszó feltárása szerint a miniszter személyes tanácsadójának, Kovács Péternek a KPZ ügyvédi irodája havi több százezertől egymillió forintig terjedő megbízási díjat kapott az Agrárkamarától földpolitikai koordinációs munkáért, miközben 2012-ben 25 millió, 2013-ban pedig 12 millió forintot számlázott a Fazekas vezette minisztériumnak; Kovács ezenfelül személyesen is képviselte Fazekast egy politikai jellegű perben. A 2015-ös hortobágyi földbérleti pályázatok kapcsán az Átlátszó dokumentálta, hogy Fazekas egyik tanácsadójának családja, a Kobza-família, 2010 és a pályázat lezárása közötti négy év alatt mintegy 103,6 millió forint állami támogatást kapott, miközben cégük teljes árbevétele csak körülbelül 30 millió forint volt — a gazdálkodott terület 65-70 hektárról 200 hektár fölé nőtt. Ugyanezen a pályázati körön egy másik érintett, Kun Péter családja 2010 óta összesen mintegy 470 millió forintnyi támogatáshoz jutott. Az ügyek azt dokumentálják, hogy a miniszter szűk baráti-tanácsadói köre aránytalanul nagy haszonhoz jutott a tárcája által felügyelt állami földkiadási eljárásokban.

Péter Fekete

Kultúrharc

Fekete Péter 2018 és 2022 között kultúráért felelős államtitkárként felügyelte a magyar kulturális intézményrendszert, beleértve a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) működését és a színházi, múzeumi vezetői kinevezések rendszerét. Miniszteri megbízottként személyesen segített Vidnyánszky Attilának a Nemzeti Színház 2012-es átvételében, majd államtitkárként évekig együttműködött vele, miközben Vidnyánszky elnökölt abban a Színházművészeti Bizottságban, amely a színigazgatói pályázatokat bírálja el – ezt a sajtó potenciális összeférhetetlenségként dokumentálta. 2019 végén, a kulturális intézmények finanszírozásának központosítására irányuló kormányzati tervek kiszivárgása és az azt követő tiltakozások (Madách téri demonstráció) nyomán Fekete tagadta, hogy az NKA bezárása felmerülne, ugyanakkor kijelentette, hogy ha az állam jelentős támogatást nyújt egy intézménynek, kontrollt is kell gyakorolnia felette. Távozásakor a sajtó összegzése szerint tárcaszintű önállóság hiányában tevékenysége nagyrészt protokolláris jellegű maradt, miközben a kulturális támogatási rendszer (MMA, NKA, NFI) széttagolt maradt.

Zoltán Fekete-Szalóky

Propaganda

Fekete-Szalóky Zoltán az Index főszerkesztőjeként a portál oligarchikus átállásának kulcsfigurájává vált. Nyíltan elismerte, hogy az Index finanszírozásában Mészáros Lőrinc — Orbán Viktor leggazdagabb oligorchabarátja — is szerepet játszik, miközben a szerkesztőség látszólagos függetlenségét igyekezett fenntartani. Neve a rezsimet kiszolgáló, PR-szerű interjúkhoz kötődik: Szíjj Lászlóval készített riportját egyes médiaelemzők az újságírói oktatásban elrettentő példaként emlegették. Az Index így az egyik legolvasottabb magyar hírportál pozícióját megtartva egyre inkább propagandatartalmat közvetít — a „kapott média" klasszikus mintázata szerint, amely a névleges függetlenség látszatán keresztül jóval hatékonyabban működik, mint a nyíltan kormányzati kiadványok.

János Fónagy

Korrupció

Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkáraként védte a kormány döntését, amely tíz évre titkosította a kínai hitelből épülő Budapest–Belgrád-vasútvonal szerződéseit és megvalósíthatósági tanulmányát. Amikor újságírók a projekt megtérülési idejéről — amelyet szakértők akár 2400 évre is becsültek — kérdezték, Fónagy azt válaszolta: „A kérdéseiben szereplő számok és az ön által felvetett megtérülési idő legfeljebb találgatásnak minősíthető, a sajtóban megjelent becslések minden alapot nélkülöznek.” A kormány a mintegy 700 milliárd forintos beruházás — amelynek 85 százalékát kínai hitelből finanszírozzák — szerződéseit és a hozzá kapcsolódó dokumentumokat a Fidesz–KDNP kétharmados törvényhozása alapján tíz évre kivonta a nyilvánosság elől. A titkosítás miatt sem a tényleges költségek, sem a megtérülési számítások nem voltak évekig ellenőrizhetők a nyilvánosság vagy a sajtó számára.

Balázs Fürjes

Stadionépítés

Fürjes Balázs budapesti fejlesztésekért felelős kormánytisztviselőként felügyelte a Puskás Ferenc Stadion megépítését, amelynek nettó költsége végül 150 milliárd forintra rúgott (más számítások szerint bruttó 190 milliárd forint), majd 2019-ben további 11,1 milliárd forintot különítettek el a stadion környezetének fejlesztésére az Európa-bajnokság előtt - jóllehet Fürjes áprilisban még arról biztosított mindenkit, hogy az átadásig nem drágul tovább a létesítmény. A kézilabda Európa-bajnokságra tervezett multifunkciós aréna esetében a beérkezett ajánlatok 115-160 milliárd forint közé estek, amit Fürjes saját szavai szerint is meglepetésként ért a kormányt, mire plafont szabtak a projektnek. Fürjes nyilvánosan "közepes árszínvonalú stadionnak" nevezte a Puskás Arénát, nemzetközi összehasonlításokra hivatkozva.

István Garancsi

Korrupció

Garancsi István építőipari-energetikai vállalkozót, a Videoton FC tulajdonosát és a Market Építő Zrt. hátterében álló üzletembert az Átlátszó rendszeresen „a miniszterelnök milliárdos barátjaként” azonosítja tudósításaiban. 2020 novemberében Market Építő Zrt.-je 90 százalékos kedvezményt kért a Fővárostól egy budapesti építkezés közterület-használati díjából; a döntéshozó testület végül csak a teljes díj megfizetése mellett engedélyezte a közterület használatát. 2023 novemberében Garancsi médiacége, az ESMA Reklám Zrt., a Sys IT Network Zrt.-vel közösen egyedüli indulóként nyerte el a fővárosi lámpaoszlopok reklámcélú hasznosítására kiírt pályázatot; az Átlátszó szerint az eljárás megkerülte a kötelező koncessziós szabályokat, egy vetélytárs, a Hungaroplakát Kft. szerint a feltételeket kifejezetten egyetlen cégre szabták, és bár a Fővárosi Közgyűlés májusban elutasította a javaslatot, Karácsony Gergely főpolgármester júliusban egyoldalúan mégis jóváhagyta azt. 2025 februárjában a Garancsihoz köthető Market Zrt. egy meghívásos, mindössze öt céget versenyeztető eljárásban nyerte el a Terror Háza Múzeum homlokzatának közel 300 millió forintos felújítását.

Gábor Gönczi

Propaganda

A TV2 „Tények" című kormánypropaganda-zászlóshajójának műsorvezetője, amely rendszeresen lejárató anyagokat közöl az ellenzékről. Részt vett a 2018-as és 2022-es kampányvideókban, amelyekben nyíltan bejelentette, hogy Orbánra szavaz, és nézőit is erre biztatta – ez több millió forintos választási törvénysértési bírságot vont maga után a TV2 számára. Nemrégiben bekapcsolódott az Orbán-közeli Digitális Polgári Körök (DPK) tevékenységébe, tovább mosva el a határt a híradós újságírás és a pártpropaganda között. Magatartása a közéleti szerkesztői függetlenség teljes feladásának iskolapéldája.

Gergely Gulyás

Propaganda

A heti „Kormányinfó" sajtótájékoztatók fő arca, amelyek a kormányzati narratíva terjesztésének, az ellenzék támadásának és a botrányok összeesküvés-elméletté átkeretezésének központi eszközei. Rendszeresen védelmezi az EU-val, a NATO-val és Ukrajna ügyével kapcsolatos ellentmondásos kormányálláspontokat, a külföldi kritikákat szuverenitás elleni támadásként festve le. A 2010 utáni alkotmányos átalakítások egyik értelmi szerzőjeként kulcsszerepe volt az ellenőrző mechanizmusokat gyengítő, a hatalmat koncentráló intézményi változások kidolgozásában. Tevékenysége a demokratikus intézményrendszer tudatos lebontásának szimbolikus figurájává teszi.

Árpád Habony

Propaganda

Széles körben őt tartják a Fidesz álhír-vezérelt, bevándorlásellenes propagandastratégiájának fő architektjének. Később társtulajdonosa lett a V4NA hírügynökségnek, és meghatározó szerepet játszott abban, hogy több száz kormányközeli médiaoutletet tömörítsenek a KESMA konglomerátumba, ezzel centralizálva a médiairányítást.

János Hajdú

Nepotizmus Korrupció

Hajdú János Orbán Viktor egykori személyi testőreként és különleges egységes rendőrként, nyomozói vagy elemzői tapasztalat nélkül lett 2010-ben, a TEK megalapításakor annak főigazgatója – kinevezését a Direkt36 szerint már akkor bírálták, mert korábban „sok tapasztalata volt bűnözők elfogásában, de kevésbé a nyomozásban”. Az általa vezetett TEK-hez köthető az izraeli NSO Group Pegasus kémszoftverének magyarországi bevetése: 2018-tól legalább négy újságírót (köztük két Direkt36-munkatársat), valamint üzletembereket és jogászokat figyeltek meg a programmal, sőt saját helyettesét, Bodnár Zsolt dandártábornokot is célba vették, miután Hajdú bizalmatlanná vált vele szemben. 2024 májusában a TEK Szijjártó Péter kalocsai fórumán akadályozta két Telex-újságíró munkáját, egyik parancsnoka pedig a fényképezőgépek sorozatszámát firtatta „körözési riasztásra” hivatkozva. Hajdú ezt követően jogsértő módon bírálta el az újságírók panaszát – nem tájékoztatta őket a vizsgálati cselekményekről, és nem biztosított iratbetekintést –, amit a bíróság 2026 májusában jogerősen megsemmisített, új eljárás lefolytatására kötelezve a TEK főigazgatóját. Az ügyben bűncselekményt egyik bíróság sem állapított meg Hajdúval szemben.

Tünde Handó

Korrupció

Kivételes hatásköröket kapott bírák kinevezésére, áthelyezésére és fegyelmi eljárások lefolytatására, félresöpörve az Országos Bírói Tanácsot és megszegve az európai igazságszolgáltatási függetlenségi standardokat. Egy centralizált, politikailag kontrollált bírósági igazgatást hozott létre, amely aláaknázta a hatalmi ágak elválasztását.

Balázs Hankó

Egyetemrablás

Hankó Balázs miniszterként kulcsszerepet játszott azokban az egyetemi irányítási reformokban, amelyek az Európai Bizottságot arra késztették, hogy felfüggessze az Erasmus+ és a Horizon finanszírozást a magyar intézmények számára — közvetlen anyagi kárt okozva több tízezer magyar hallgatónak és kutatónak. Az EU jogi aggályaira Hankó nyilvánosan úgy reagált, hogy azokat politikai támadásként utasította el, hozzájárulva az intézmény elleni hazai közhangulat mérgezéséhez. Miközben sajtónyilatkozataiban a diákok érdekeit hangoztatta, egyidejűleg elutasította azokat a kompromisszumos megoldásokat, amelyek fenntartották volna a kormányzati kontrollt az egyetemi kuratóriumok felett. A helyzet mögött az az átfogó oktatáspolitikai irány húzódik meg, amelynek célja az autonóm akadémiai intézmények felváltása lojális, politikailag kontrollált testületekkel.

Zsolt Hernádi

Korrupció

Hernádi Zsoltot, a MOL olajipari vállalat elnök-vezérigazgatóját egy zágrábi bíróság 2019 decemberében távollétében két év börtönre ítélte azért, mert állítólag 10 millió eurós kenőpénzt adott Ivo Sanader akkori horvát miniszterelnöknek, hogy a MOL irányítási jogokat szerezzen a horvát olajtársaság, az INA felett. Ugyanebben az ügyben Sanadert hat év börtönre ítélték. Horvátország azóta is érvényben tartja a Hernádi elleni elfogatóparancsot és az arra épülő európai elfogatóparancsot, Hernádi és a MOL viszont minden vádat tagad. A Fővárosi Törvényszék 2026 márciusában jogerősen elutasította a horvát ítélet elismerését, így a döntés Magyarországon nem hajtható végre, Hernádi pedig sem büntetőjogi, sem munkajogi következményt nem szenvedett, és 2026 közepén is a MOL élén állt. Egy 2026 júniusi sajtóértesülés szerint a fennálló elfogatóparancs az Orbán-kormány idején politikai kontrolleszközként funkcionált a cégvezető felett, miközben pozíciójában maradhatott.

Zsolt Homlok

Stadionépítés Nepotizmus

Homlok Zsolt vállalkozó 2022-ben, miután feleségül vette Mészáros Lőrinc lányát, Mészáros Ágnest, megszerezte a Szombathelyi Haladás labdarúgócsapat 60,41 százalékos többségi tulajdonrészét. A klub 2017-ben átadott stadionja az eredetileg tervezett 8,8-9,6 milliárd forint helyett végül 15,2-15,6 milliárd forintba került, ezzel Magyarország akkori legdrágább vidéki stadionjává vált. Miután Homlok 2023-ban elvált Mészáros lányától, vállalkozásai - köztük a Vasútvill nevű cége - kiestek a Mészáros-érdekeltségek megrendelései közül, ami hozzájárult a klub 2024 eleji pénzügyi összeomlásához (2024 februárjában nem tudták kifizetni a béreket, a cég saját tőkéje mintegy 153 millió forinttal negatívba fordult). A helyzetet végül nem piaci megoldás, hanem kormányzati beavatkozás oldotta meg: két kormányhatározat rendezte az elmaradt béreket és üzemeltetési költségeket, miután - Vámos Zoltán vármegyei kormánymegbízott szavaival - a problémát a miniszterelnök elé vitték.

Péter Hoppál

Kultúrharc Korrupció

Hoppál Péter Fidesz-képviselő és volt kulturális államtitkár a rendszer hűséges kulturális katonájaként azonosítható, aki nevét adta Orbán Viktort és a Fideszt dicsőítő kampánydalokhoz és személyiségkultuszt idéző kampányanyagokhoz. Közbeszerzési visszaélések gyanúja is övezi: felesége önkormányzati kommunikációs szerződések keretében kapott milliókat, miközben a munkavégzés bizonyítékát nem sikerült felmutatni, ami a közpénzek visszaélésszerű felhasználására utal. Hoppál politikusi karrierjét végig a kulturális intézményrendszer politikai kontrollja alá vonásának következetes támogatása jellemezte, összhangban a Fidesz kulturális hegemóniát célzó projektjével. Egyszerre testesíti meg a politikai lojalitás által jutalmazott karrierépítést és a közfunkcióhoz kapcsolt magángazdagodást.

Jaber

Propaganda

Kormánypárti kampányarcként jelenik meg a Mandiner és a Digitális Polgári Körök (DPK) formátumaiban, videóüzeneteivel Magyar Pétert támadja és védi a kormány narratíváját. Személyessé és fiatalabbak számára vonzóvá teszi a Fidesz kemény üzeneteit, a rendszer bírálatát a magyarok veszélyeztetéseként keretezve. A populáris kultúra és kisebbségi szereplők Fidesz kommunikációs ökoszisztémájába történő integrálásának szimbólumává vált. Tevékenysége jól példázza, hogyan használja a hatalom a kulturális szereplőket politikai célok legitimálására.

Gellért Jászai

Korrupció

Jászai Gellért a 4iG vezérigazgatójaként a Fidesz-rendszer egyik legszorosabban kötődő üzleti haszonélvezőjévé vált. A vállalat meteoritszerű növekedése nagyrészt nem piaci versenynek, hanem állami szerződések, titkos állami tőkebefecskendezések és politikailag koordinált felvásárlások sorozatának köszönhető. A Direkt36 vizsgálatai feltárták, hogy milliárdokat pumpáltak állami forrásokból — részben titokban, magántőkealapok közvetítésével — a 4iG-be, miközben a cég hadipari és telekommunikációs vállalatokat vásárolt az államtól. A Vodafone Magyarország felvásárlása politikai viharokat kavart, mivel az ügylet körül az állam szerepe és a vételár megalapozottsága egyaránt kérdésesnek bizonyult. Jászai az IT- és telekommunikációs szektor oligarchikus koncentrációjának szimbólumává vált, ahol a politikai közelség rendszerszintű versenyelőnnyé alakul.

JCDecaux Hungary

Propaganda

A JCDecaux Hungary olyan kültéri reklámpiacon működött, amelyen a kormánypárti szereplők messze felülmúlták az ellenzéket a plakátkampányokban, miközben az állami tájékoztatás és a pártpropaganda közötti határok egyre inkább elmosódtak. A vállalat teret biztosított a CÖF és más kormányközeli civil szervezetek (GONGO-k) számára, amelyek közpénzek felhasználásával EU-ellenes, bevándorló-ellenes és ellenzéket támadó üzeneteket sugároztak. Mindeközben a Fideszhez köthető kültéri reklámvállalatok extrém kedvezményeket nyújtottak a kormánypárt kampányainak, tovább torzítva a politikai kommunikáció egyenlő feltételeit. A piac szerkezetét és a hirdetési díjak átláthatatlanságát számos elemzés az információs környezet szándékos torzításaként értékelte.

Dániel Jellinek

Korrupció

Jellinek Dániel, az Indotek Csoport vezérigazgatója a Forbes 2021-es listája szerint Magyarország 11. leggazdagabbja, mintegy 140 milliárd forintos vagyonnal. Átlátszó vizsgálata szerint a NER-elithez köthető szereplők - köztük Jellinek - egyre gyakrabban bújnak magántőkealap-kezelők mögé az offshore cégek helyett, hogy elrejtsék a tényleges tulajdonosi hátteret: Jellinek a Tarragona Holdingon keresztül szerezte meg a Takarékbanktól a Diófa Alapkezelő Zrt.-t, amely három alapot (Nivala, Gordiusz, Főnix) kezel, emellett az Indotek-Investments Alapkezelő Zrt. is az ő irányítása alatt három további alapot (Lindewitt, Indotek-Ventures Alpha, Riverland) működtet. Több tulajdonosi rétegen - a Kante Awa és az Appeninn Nyrt. (Indotek Group) holdingokon - keresztül Jellinek a végső tulajdonosa a tokaji Grand Hotel/Minaro Hotel Tokaj projektnek is, amely a Kisfaludy-programból a hivatalos pályázati közlemény szerint 2 999 999 890 forint állami támogatást kapott, míg a Magyar Turisztikai Ügynökség honlapja ugyanehhez a projekthez 3,4 milliárd forintos támogatást és 5,8 milliárd forintos összköltséget tüntet fel — a két hivatalos forrás nem egyezik. Jellinek ellen nem indult büntetőeljárás, üzleti tevékenysége törvényes keretek között, hivatalosan bejegyzett alapkezelőkön és társaságokon keresztül zajlik.

Péter Pál Juhász

Korrupció

Juhász Péter Pál több mint egy évtizeden keresztül vezette a budapesti Szőlő utcai javítóintézetet, az állami gyermekvédelmi rendszer egyik kulcsintézményét, ahol az általa aláírt házirend katonai fegyelemre épülő, testi kényszert (megfogást, lefogást, ellökést) is engedélyező rezsimet írt elő a növendékek számára. 2025 végén letartóztatták, miután nyilvánosságra kerültek a növendékek bántalmazását megörökítő kamerafelvételek, és emberkereskedelem és kényszermunka gyanújával indult ellene eljárás. Utódját, Kovács-Buna Károlyt hasonló gyanúsítás alapján szintén letartóztatták, miután újabb bántalmazásokról szóló felvételek kerültek elő. Az ügyben összesen hét gyanúsítottat vettek őrizetbe. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az ügy kapcsán áldozathibáztatásként értelmezett nyilatkozataival és a rendészeti - nem pedagógiai - módszerek védelmével került kritika középpontjába, ami rávilágít az állami gyermekvédelmi felügyelet több éves mulasztására.

Csaba Káel

Kultúrharc

Káel Csaba filmügyi kormánybiztosként és a Nemzeti Filmintézet elnökeként egy olyan rendszer felett felügyelt, amelyben az állami filmpénzek elosztása egyre inkább a kormányzati narratívákhoz igazodó alkotásoknak kedvezett. Az intézet irányítása alatt a hazai filmipar látványos terjeszkedésen ment át, amelynek anyagi alapját nagyrészt átláthatatlan döntési mechanizmusokon alapuló állami ösztönzők biztosították. Több szakmai forrás is arról számolt be, hogy a kormánykritikus alkotók forgatókönyvei nagyobb valószínűséggel kerültek elutasításra, mint a politikailag semleges vagy pártszimpatizáns projektek. Káel mandátuma 2026 tavaszán lejárt; az NFI ezt követően bejelentette, hogy a következő kormányváltásig felfüggeszti a filmfinanszírozást.

Monika Karas

Propaganda

Szalai Annamária utódjaként vette át a médiahatóság irányítását, szintén fideszes háttérrel. Olyan testületet vezetett, amelynek minden tagját a Fidesz jelölte, ezzel intézményes szinten rögzítve a szabályozói kontrollt a közszolgálati és kereskedelmi média felett. Elnöksége alatt a műsorterjesztési engedélyezési rendszer egyértelműen a kormányközeli csatornákat részesítette előnyben. A médiahatóság munkája így a független sajtó szisztematikus visszaszorításának eszközévé vált.

Miklós Kásler

Korrupció

Kásler Miklós Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felügyelte azt a 2020-as, mintegy 300 milliárd forintos beszerzést, amelyben az állam több mint 17 ezer lélegeztetőgépet vásárolt, jelentős részüket egy maláj hátterű céghálózaton, a GR Technologies SDN BHD-n keresztül, mintegy 176 milliárd forintot utalva malajziai, hongkongi és szingapúri számlákra. Amikor a Transparency International Magyarország közérdekű adatigénylésben arról kért tájékoztatást, hány lélegeztetőgépet adtak tovább feleslegesként, a minisztérium azzal utasította el a választ, hogy nem rendelkezik a kért bontású adatbázissal, és nem köteles újat létrehozni. A Fővárosi Törvényszék első fokon a minisztérium ellen döntött, amely fellebbezett; végül kiderült, hogy a beszerzéshez kapcsolódó iratok egy részét már 2021 novemberében, alig húsz hónappal a szerződéskötés után megsemmisítették. A Transparency International jogi igazgatója szerint az iratmegsemmisítés ütemezése és körülményei arra utalnak, hogy a tárca a bírósági kötelezettség kijátszására és az adatok eltitkolására törekedhetett.

KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány)

Megafon Korrupció

2018 novemberében egyetlen szerdai napon nyolc külön okiratcsomagot nyújtottak be a magyar cégbíróságokon, amelyekkel kormányközeli médiatulajdonosok ingyenesen, adományként mintegy 500 sajtóterméket - köztük megyei napilapokat, az Origót és a HírTV-t - ajánlottak fel az akkor létrehozott Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak (KESMA). A kormány néhány héttel később rendelettel "nemzetstratégiai jelentőségűvé" nyilvánította a tranzakciót, ezzel kivonva azt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) érdemi versenyjogi vizsgálata alól. A Fővárosi Törvényszék 2020 januárjában megállapította, hogy a GVH jogszerűtlen eljárási formában, érdemi vizsgálat nélkül adott ki hatósági bizonyítványt az összefonódásról; a GVH ezt formálisan orvosolta, majd - mivel a kormányrendelet szerint az összefonódás kívül esik a versenytörvény hatályán - hatáskör hiányában utasította el az ügy újbóli érdemi vizsgálatát, vagyis a médiakonglomerátum végül sosem esett át tényleges versenyjogi ellenőrzésen. A KESMA-hoz tartozó lapok 2020-ban a kormányzati hirdetési büdzsé 37 százalékát kapták, ami "hatalmas gazdasági korlátot" jelent a független versenytársak számára.

Máté Kocsis

Propaganda Kultúrharc

Kocsis Máté nyíltan homofób kijelentéseivel – köztük az 'Éljen a hetero büszkeség!' felkiáltással, amellyel egy ellenzéki leszbikus politikust gúnyolt ki – az egyik legismertebb arcává vált a Fidesz kultúrharcának. Politikusi pozícióját rendszeresen arra használta, hogy független médiaszerveket és ellenzéki személyiségeket támadjanak, ezzel is erősítve a kormányzati propaganda narratíváit. Budapesti pártelnökként és frakcióvezetőként kulcsszerepet játszott abban, hogy a Fidesz merevebb, konfrontatívabb kultúrpolitikai irányvonalat képviseljen az ország fővárosában is. Tevékenysége a tolerancia és a pluralizmus nyilvános diskurzusát szűkítő, tudatos politikai stratégia részét képezi.

András Koltay

Megafon

Koltay András jogászprofesszort a parlament 2021 decemberében kilenc évre választotta meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és az azt felügyelő Médiatanács élére. A Media1 2022-es feltárása szerint elnöksége alatt drámaian visszaesett a médiahatóság amúgy is alacsony átláthatósága: a lap hónapokon át nem kapott választ olyan alapvető közérdekű kérdésekre sem, mint a frekvenciapályázati döntések vagy az orosz propaganda terjedésével kapcsolatos aggályok, miközben elődje, Karas Mónika idején a hatóság - ha vontatottan is - még válaszolt a sajtókérdésekre. 2025 októberében a Koltay vezette Médiatanács újabb hosszú évekre – a Best FM-et 2033-ig, a Rádió 1-et pedig 2035-ig, utóbbit opcióval akár 2042-ig – meghosszabbította a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez köthető Best FM és Rádió 1 kormányközeli rádiók frekvenciajogosultságát. A testület így kulcsszerepet játszik abban, hogy a rádiós frekvenciapiacon tartósan a kormányközeli szereplők maradjanak versenyelőnyben.

Zsófia Koncz

Propaganda

A 2020-as borsod-6-os időközi választáson győzött, hogy megőrizze a Fidesz alkotmányos kétharmados szupermajoritását, elhunyt apja örököseként erősen személyre szabott kampányban indult. Egyenlőtlen médiaterepen szerzett mandátumot, ahol a kormánymédia az összes erőforrásával a Fidesz javára alakította a választás képét. Fiatal fideszesként az illiberális alkotmányos és választási szabályok fenntartását támogatja, amelyek a kormánypárt dominanciáját rögzítik. Mandátuma a politikai örökség és a rendszer-reprodukció összefonódásának jelképe.

Lajos Kósa

Korrupció

Mélyen érintett a „csengeri örökség" ügyben, amelyben egy háziasszony egy fiktív 1300 milliárd forintos vagyon feletti rendelkezési jogát ígérte neki. Dokumentumok tanúsítják, hogy hatalmas összegeket szántak az édesanyjának és a feleségének. Az ügy máig megválaszolatlan kérdéseket vet fel az ítélőképességével és az esetleges korrupcióval kapcsolatban.

Gábor Kőszegi

Korrupció

Kőszegi Gábor Árpád, a Magyar Nemzeti Kereskedőház korábbi munkatársa, aláírási joggal rendelkező cégvezetőként irányította az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t. A cég 2020. április 20-án - a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Fourcardinal Kft. közötti, ezer kínai lélegeztetőgépről szóló 17 milliárd forintos szerződés aláírásának napján - 10 százalékos tulajdonrészt szerzett a Fourcardinalban, a nyereség 7/8 részéért cserébe. A Fourcardinal és a Silk Road Fund összesen mintegy 18,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki tulajdonosainak, majd mindkét céget jogutód nélkül megszüntették. Kőszegi Takács Péter jelenlegi egészségügyi államtitkár sógora; a családi kapcsolatot a nyilvánosság csak 2025-2026-ban, ellenzéki képviselői kérdések nyomán ismerte meg. Nincs bizonyíték arra, hogy a kifizetett milliárdokból Kőszegi vagy Takács családja személyesen részesült volna, amit mindketten tagadnak. Az ügy azt illusztrálja, mennyire átláthatatlanul zajlott a járvány alatti egészségügyi közbeszerzés, amelyben rendszeresen frissen alapított vagy profilt váltó közvetítő cégek jutottak extraprofithoz, majd szűntek meg jogutód nélkül.

Ferenc Kovács

Korrupció

Kovács Ferenc, Nyíregyháza 2010 óta hivatalban lévő fideszes polgármestere alatt az Átlátszó 2015-ös vizsgálata szerint az uniós forrásból megvalósuló városi fejlesztéseknél rendszeresen háromszoros piaci áron számoltak el építőanyagokat — például 85 ezer forintos piaci árú padokat 311 ezer forintért, vagy 7500 forintos közvilágítási lámpatesteket 637 ezer forintért —, miközben a kivitelezéseken tömeges, feketén foglalkoztatott munkások dolgoztak napi mintegy 5000 forintos készpénzfizetésért, sokszor anélkül, hogy tudták volna, melyik alvállalkozó alkalmazza őket. 2016 márciusában az Átlátszó azt is dokumentálta, hogy „február 3-án egy eddig nem látott luxus Audi bukkant fel a polgármesteri hivatal parkolójában”, amelyet a polgármester sofőrje vezetett — a hivatalos közbeszerzési eljárást az új polgármesteri gépkocsi beszerzésére csak egy héttel ezután írták ki, amelyet végül 9,48 millió forintért vásároltak meg, ugyanabból a típusból, ami már korábban feltűnt a parkolóban. Az esetek együtt azt a mintázatot dokumentálják, amelyben az uniós fejlesztési források elszámolása és a városi közbeszerzések a hivatalos eljárási kereteket megelőző vagy azt megkerülő döntésekkel párosultak.

István Kovács

Megafon Propaganda

Kovács István (Kovács István Gergely) 2020-as megalapítása óta vezeti ügyvezető igazgatóként a Megafon Központot, amely fideszes propagandát terjesztő influenszereket képzett és futtatott a közösségi médiában, s a választások előtti hetekben rendszeresen tízmilliókat, egy alkalommal 72 milliót fordított hirdetésekre egyetlen hét alatt. Kovács rádióinterjúban nyilvánosan tagadta, hogy a szervezetnek bármilyen formális kapcsolata lenne bármely politikai erővel, ám az általa a Telex ellen indított és általa elveszített per is megerősítette, hogy a Megafont a Miniszterelnöki Kabinetiroda a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül közpénzből finanszírozta. A Megafon 2020 és 2022 között mintegy 5,3 milliárd forinthoz jutott azonosítatlan forrásokból. Kovács emellett az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, és politikai kommunikációt tanít a Budapesti Metropolitan Egyetemen. A Megafon Központ 2026 nyarán, röviddel a választások után szüntette be működését.

Zoltán Kovács

Propaganda

Az NGO-ellenes „Stop Soros" és bevándorlásellenes kampányok egyik kulcsfigurája, aki nyilvánosan védte az NGO-kat sújtó büntető adókat, és összeesküvés-elméleti narratívákat terjesztett egy állítólagos „Soros-hálózat" irányításáról. Rendszeresen azt állította, hogy ez a hálózat szervezi a bevándorlók „támadásait" és a zavargásokat Európában. A kormány nemzetközi propagandájának központi alakjaként illiberális politikákat igazolt a külföldi közvélemény előtt.

László Kövér

Korrupció

Fegyelmi hatalmát arra használja, hogy hatalmas bírságokat és precedens nélküli kitiltásokat szabjon ki az ellenzéki képviselőkre tiltakozásaik miatt, ismételten megsértve a szólásszabadsághoz fűződő jogokat, amit a strasbourgi bíróság is megerősített. Blokkolja az ellenzéki rendezvényeket a Parlamentben, beleértve az LMBTQ-tematikájú eseményeket is, és eljárási hatalmát a disszidens hangok elhallgattatására használja.

Ákos Kozma

Korrupció

Kozma Ákos 2019 óta tölti be az alapvető jogok biztosának – Magyarország ombudsmanjának – alkotmányos tisztségét, amelynek feladata az állampolgári jogok független védelme lenne a hatóságokkal szemben. Jogvédő szervezetek (TASZ, Magyar Helsinki Bizottság) dokumentálták, hogy Kozma évekig válasz nélkül hagyta beadványaikat, és rendszeresen elutasította a vizsgálat megindítását érzékeny ügyekben. Az egyik legismertebb eset a koronavírus-járvány alatti gyülekezési jog korlátozása volt: a szervezetek kérték a gyülekezési tilalom és a rendőrség fellépésének kivizsgálását, Kozma azonban tíz hónapos hallgatás után közölte, hogy nem indít vizsgálatot, hatáskörhiányra hivatkozva – amit a jogvédők vitattak, mondván, a hatáskörhiány nem vonatkozik a kormány jogalkotó tevékenységére. A tétlenségnek nemzetközi következménye is lett: 2022 májusában a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetsége (GANHRI) „A” státuszról „B” státuszra minősítette le a magyar ombudsmani hivatalt, megvonva ezzel szavazati jogát, mert Kozma fél év alatt sem tudta bizonyítani a kormánytól való függetlenségét. A nemzetközi értékelés kiemelte, hogy a hivatal nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával, köztük a sérülékeny etnikai kisebbségeket, LMBTQ+ embereket, menekülteket és bevándorlókat érő jogsértésekkel.

Zita Kroó

Propaganda

Az Origótól a PestiSrácokhoz és más kormánypárti portálokhoz igazolt, részt vesz abban az újságírói ökoszisztémában, amely rendszeresen lejárató anyagokat gyárt az ellenzék és a civil szféra ellen. Erősen pártpárti online narratívákhoz járul hozzá, amelyek kiegészítik a televíziós propagandát. Segít normalizálni a politikai újságírás olyan stílusát, ahol a kormány szócsöveit kritika nélkül hírekként tálalják. Tevékenysége a médiapluralizmus fokozatos felszámolásának folyamatát erősíti.

Gábor Kubatov

Korrupció

Kubatov Gábor nevéhez fűződik a hírhedt 'Kubatov-lista', egy kiterjedt választói adatbázis, amely személyes adatokat és politikai preferenciainformációkat tartalmaz, és amelyet a Fidesz mikro-célzott kampánystratégiájának alapjaként alkalmazott. Az adatbázis létrehozása és működtetése komoly aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az állam által gyűjtött adatok és a pártadatbázis közötti határok menyiben mosódnak össze, különösen ahol helyi közigazgatás és párthálózat szorosan összefonódik. A Human Rights Watch 2022-es választásokról szóló jelentése részletesen dokumentálta a személyes adatok visszaélésszerű felhasználásának mintázatait a kampányban. Kubatov jelenleg is a Fidesz pártigazgatójaként tevékenykedik, és a párt választási stratégiájának egyik meghatározó alakja maradt.

László L. Simon

Kultúrharc

L. Simon László költő, korábbi fideszes országgyűlési képviselő és kulturális államtitkár volt, amikor 2021. július 31-i hatállyal Kásler Miklós miniszter — Orbán Viktor jóváhagyásával — a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójává nevezte ki, majd ő pártpolitikai tisztségeiről lemondott. A kinevezést a muzeológus szakma bírálta: a múzeum egyik munkatársa szerint L. Simon beiktatási beszéde azt sugallta, hogy a tudomány nem a múzeum dolga, hanem a legendák, mesék, mondák bemutatása. Beiktatási beszédében azt hangoztatta, hogy a múzeum feladata nemcsak a tudományosan igazolt tények, hanem a nemzeti mítoszok és bizonyítottan nem létező alakok bemutatása is, amit egyes munkatársak a múzeum "mesemúzeummá" silányításaként értékeltek. 2023 novemberében Csák János kulturális miniszter azonnali hatállyal menesztette, miután a múzeum nem volt hajlandó személyiigazolvány-ellenőrzéssel érvényesíteni egy World Press Photo kiállítás LMBTQ-tartalmú képeinek korhatár-védelmét; L. Simon szerint a múzeum a fenntartói utasítást maradéktalanul betartotta, és semmilyen jogszabályt nem sértett meg, a döntést tudomásul vette, de elfogadni nem tudta. Az eset egyszerre dokumentálja a politikus-múzeumigazgatói kinevezési gyakorlatot és azt, hogy az általa vezetett intézmény a kormány kultúrharcos törvényhozásának eszközévé vált.

Zsolt Lacza

Stadionépítés Korrupció

A Lacza Zsolt tulajdonában álló Hanley Service Kft. az állami tanuszoda-építési program egyik legnagyobb nyerteseként mindössze három hét alatt szerződést kötött négy tanuszoda és három tornacsarnok megépítésére, majd fél év alatt összesen 2,7 milliárd forint értékű állami megbízást gyűjtött be - eközben a cégnek 2017 őszéig egyetlen általa vállalt épületet sem sikerült átadnia, sem az eredeti, sem a többször módosított határidőre. A 444.hu beszámolója szerint az építkezés költsége eközben egy adott projektnél az eredeti árhoz képest 20 százalékkal, 57 millió forinttal nőtt, a cég pedig "a semmiből felbukkant" szereplőként tíz épületre kötött szerződést anélkül, hogy akár egyet is átadott volna. A tanuszoda-program egészét sújtó csúszások miatt a Nemzeti Sportközpontok legalább 760 millió forinttal fizetett többet a határidőre el nem készült létesítményekért.

János Lázár

Korrupció Nepotizmus

Családja száz hektárnyi területet halmozott fel az állami földárveréseken, amelyeket széles körben manipuláltnak tartanak. Később leleplezték, hogy be nem vallott hitelekkel és hamis tulajdonosi nyilatkozatokkal vásárolt további területet a „kastélya" körül, ami komoly integritási kérdéseket vet fel egy vezető kormányminiszterrel kapcsolatban.

Tamás Leisztinger

Korrupció

Leisztinger Tamás a TriGránit ingatlanfejlesztő cégcsoport alapítója, akit korábban baloldali kötődésű üzletemberként tartottak számon, 2019-re azonban már NER-közeli oligarchaként írtak róla. Cégei rendszeresen kaptak vissza nem térítendő állami támogatást, tulajdonosként belépett a NER-tagok számára gyakorlatilag kötelező futballfinanszírozásba a DVTK élén, és eladta a Hunguest szállodaláncot Mészáros Lőrincnek. 2022 végén az állam - utólag kiderült, közel 4 milliárd forintért - megvásárolta a többségi tulajdonában álló Ormosszén Zrt. bányavállalatot; a szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő hónapokig nem hozta nyilvánosságra, arra hivatkozva, hogy kiadása aránytalan üzleti sérelmet okozna, míg az Átlátszó pert nem nyert az adatok megismeréséért. Az ügy jól mutatja, hogyan válhat egy korábban a kormánnyal szemben álló üzletember is átláthatatlan állami pénzek kedvezményezettjévé a NER-ben.

Gábor Liszkay

Propaganda

Orbán-szövetséges, aki megépítette és vezette a KESMA-t, azt az óriásalapítványt, amely 2018-ban mintegy 500 kormányközeli médiaoutletet olvasztott magába, centralizálva az irányítást Magyarország nyomtatott, online és műsorsugárzó médiájának nagy része felett. Az átadást „nemzeti stratégiai fontosságú" üggyé nyilvánították, hogy megkerüljék a versenyhatósági vizsgálatot – ez az EU történetének egyik legszemérmetlenebb médiaelfoglalási művelete.

Lotfi Begi

Propaganda

Fidesz-pártkongresszusokon és kampányrendezvényeken lép fel, szórakoztatást és közösségi médiás tartalmat nyújtva, amelyek popkulturális glóriát vonnak a kormánypárt köré. A kormányközeli médiában hírességtámogatóként jelenik meg, ezzel legitimálva a Fidesz politikáját a fiatalabb közönség előtt. Szerepvállalása egy tágabb mintázat részét képezi, amelyben művészeket integrálnak propagandaeseményekbe, elmosva a határt a kulturális élet és a pártállami mozgósítás között.

Anikó Marsi

Propaganda

A Tények műsorvezetőjeként rendszeresen vezet olyan szegmenseket, amelyek a híreket kormányzati üzenetekkel keverik, köztük a Fidesz-narratívákat támogató lejárató kampányokat. Több TV2-es videóban is kijelentette, hogy Orbánra szavaz, és nyíltan arra buzdítja a nézőket, hogy kövessék példáját, ezzel megsértve az alapvető pártatlanossági normákat és hozzájárulva a TV2 választási bírságaihoz. Továbbra is egy olyan csatorna egyik ismert arca marad, amely rendszeresen sugároz kormányzati háborús riogatót és félrevezető „háború vagy béke" kereteléssel álcázott kvázi-hírtartalmat.

Zoltán Maruzsa

Kultúrharc

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárként irányította a 2020-as Nemzeti alaptanterv (NAT) átdolgozását, amely a kötelező irodalmi kánonból kihagyta Kertész Imre egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjasnak a Sorstalanságát és Ottlik Géza Iskola a határon című regényét, ugyanakkor kötelezővé tette Wass Albert Adjátok vissza a hegyeimet! és Herczeg Ferenc Az élet kapuja című műveit, és tanítási kötelezettséggé emelte Nyirő József életművét. A sajtó dokumentálta, hogy Wass Albert a második világháború után nyilasbarát lapokba írt és távollétében halálra ítélték, Nyirő József pedig 1942-ben a magyar kultúra 'zsidó-liberális' örökségének eltávolítását követelte és 1945-ig Szálasi híve maradt. Maruzsa a változtatásokat 'vállaltan hazafias, gyerekközpontú és 21. századi' tananyagként védte meg a kritikákkal szemben. Az eset a kormányzat irodalmi kánonalakító beavatkozásának és a tananyag-tartalom központi kontrolljának dokumentált példája.

Ádám Matolcsy

Korrupció Nepotizmus

Ádám Matolcsy személyesen profitált az MNB-alapítványokhoz kötődő ingatlanprojektekből és befektetési ügyletekből, amelyeket az Állami Számvevőszék később gyenge megtérülési mutatók és átláthatatlan döntéshozatal miatt kritizált. Direkt36 és Telex nyomozásai feltárták, hogy luxusingatlan-portfóliót épített ki, amelybe dubaji villák is tartoznak, részben olyan struktúrák révén, amelyek a jegybanki alapítványokkal összefonódó magánvagyontartó eszközökre támaszkodtak. Tevékenysége szemléletes példája annak, hogyan alakulhatott át közpénzből finanszírozott intézményi vagyon magánszereplők számára hasznot termelő vállalkozásokká az apja által irányított rendszeren belül. Az üggyel összefüggő vizsgálatok 2025-re egyértelműen megmutatták, hogy az MNB-alapítványi vagyon egy része az apai kapcsolatok révén érintett üzleti körökhöz áramlott.

György Matolcsy

Korrupció Nepotizmus

Matolcsy György az MNB elnökeként több száz milliárd forintot irányított át a jegybank vagyonából a Pallas Athéné alapítványok hálózatába, azzal az indokkal, hogy a pénzek 'elveszítették közpénz jellegüket'. Ezeket az alapítványokat egyes vizsgálatok később csalás gyanújával kapcsolták össze, a 2025-ben induló Állami Számvevőszéki eljárás és ügyészségi nyomozás pedig részletes elszámoltatást sürgetett. Az MNB irányítása alatt olyan ingatlan- és befektetési projektek is zajlottak, amelyek haszonélvezői között a fiát érintő vállalkozások is feltűntek, komoly összeférhetetlenségi aggályokat vetve fel. Matolcsy a jegybankot párhuzamos fejlesztési ügynökséggé alakította, presztízsberuházásokra költve intézményi forrásokat, miközben az MNB függetlensége és hitelessége súlyos csorbát szenvedett.

Mediaworks Hungary Zrt.

Megafon

A Mediaworks Hungary Zrt.-t eredetileg az osztrák Heinrich Pecina hozta létre 2014-ben, miután megvásárolta a Ringier és az Axel Springer versenyhivatali kényszerből eladott magyar lapjait; 2017-ben a céget Mészáros Lőrinc érdekeltségei vették át, majd 2018-ban a KESMA médiaalapítvány legnagyobb tagvállalataként a kormányközeli médiabirodalom gerincét adta. A Válasz Online 2021-es médiatérképe szerint a Mediaworks 18 megyei napilapot működtet egységes szerkesztőségi struktúrában, emellett olyan országos lapokat ad ki, mint a Bors, a Metropol, a Nemzeti Sport, a Ripost, a Magyar Nemzet és a Világgazdaság, illetve olyan hetilapokat és online felületeket, mint a Szabad Föld, a Figyelő, az Origo.hu és a 888.hu. Az elemzés szerint 2021-re a kormányzati kontroll már a közéleti sajtópiac mintegy felét lefedte, ebben a Mediaworks által birtokolt lapok dominanciája meghatározó szerepet játszott.

Megafon Központ

Megafon Propaganda

A Megafon Központ egy részben állami és oligarchikus forrásokból finanszírozott kormánypárti influenszer-hálózat, amely kampányidőszakokban egymillió eurót meghaladó összegeket költött az ellenzékkel, a civil szervezetekkel és az EU-val szemben ellenséges narratívák terjesztésére. Az EP-választási kampány idején az EDMO elemzői dokumentálták, hogyan futtattak szponzorált dezinformációs tartalmakat különböző közösségi platformokon, amelyekből a platformüzemeltetők is komoly bevételre tettek szert. A szervezet finanszírozása formálisan „magánadományozókhoz" köthető, ám nyomozóriporteri feltárások rámutattak, hogy a pénzügyi hátterében közvetett közpénz-eredet is azonosítható. A Megafon működése a hazai információs tér szándékos mérgezésének egyik legmarkánsabb példája, amely a szabad választások feltételrendszerét alapjaiban ássa alá.

Roland Mengyi

Korrupció

Mengyi Roland volt fideszes országgyűlési képviselőt és Békés megyei közgyűlési elnököt bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének kísérlete miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Mengyi neve egy másik ügyben is felmerült: a NAV 2018-as feltárása szerint a Cece és Lajoskomárom települések önkormányzatai számára szolgáltatásokat nyújtó Public Sector Kft. — amelyben Mengyi is érintett volt — "pontosan ugyanazt a szív- és érrendszeri betegklub módszertant adta el mindkét önkormányzatnak", 198 ezer forint plusz áfáért helyszínenként, majd a működési útmutatókért is közel azonos, 2 242 500 forintos bruttó összeget számlázott ki mindkét településnek; a NAV végül úgy zárta le ezt a nyomozást, hogy "az idő múlása miatt ma már képtelenség megállapítani, hogy ténylegesen hány órát fordítottak" a munkára, vagyis ebben az ügyben nem sikerült érdemi felelősségre vonást elérni. Mengyi 2020 januárjában vonult be a kecskeméti büntetés-végrehajtási intézetbe, majd mintegy 22 hónap letöltése után, jó magaviseletéért járó kedvezmények és reintegrációs őrizet igénybevételével, 2021 decemberében szabadult; szabadulása kapcsán mindössze annyit közölt: "Nem vagyunk olyan baráti viszonyban, hogy erről nyilatkozzak."

Mészáros Lőrinc

Korrupció Nepotizmus

Mészáros Lőrinc egy felcsúti gázszerelőből vált Magyarország leggazdagabb emberévé, miután a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követően cégei szisztematikusan nyerték az állami és uniós forrásból finanszírozott közbeszerzéseket. Vállalkozásai csúcsidőszakban évi több száz milliárd forintnyi közpénzből megvalósuló beruházást nyertek, amelyek döntő többsége az Európai Unió adófizetőinek pénzéből finanszírozódott. A vagyonépítés nemcsak az építőiparban zajlott: Mészáros médiacégeket is szerzett, amelyek korábban független orgánumok voltak, majd Fidesz-párti propagandaeszközökké alakultak. A jelenség széles körű figyelmet kapott az uniós döntéshozók körében, akik a visszaélések feltérképezése során rendszerszintű korrupcióra és klientúraépítésre utaló mintákat azonosítottak.

Shabtai Michaeli

Korrupció Nepotizmus

Shabtai Michaeli grúz-izraeli üzletember, aki egy 2021-es interjúban saját magára Rogán Antal "több mint tíz éves barátjaként" hivatkozott, vezető pozíciót töltött be a VolDan Hungary Kft.-ben, amely a liechtensteini székhelyű VolDan Investments Limited magyarországi leányvállalata volt — ez utóbbi a 2013–2017 közötti letelepedésikötvény-program egyik közvetítő cége volt. A Direkt36 2023-as feltárása szerint a kötvényt vásárló orosz állampolgárok egy része a kötvények lejárta után nem kapta vissza a pénzét: az anyacég 2022 őszén megszakította a kapcsolatot az ügyfelekkel, a magyar leányvállalat kényszertörlési eljárása pedig 2022 novemberében indult meg. Az ügyfeleket képviselő ügyvéd szerint kilenc ügyfél közül legalább négy összesen mintegy 1,2 millió eurós kárt jelentett be, és feljelentést terveztek a céggel szemben. A VolDan a kötvényvásárlóktól összesen több mint 7 milliárd forint feldolgozási díjat szedett be. Az ügy jelenleg vitatott és nincs lezárva: nyomozásról vagy jogerős ítéletről ebben a konkrét ügyben nincs nyilvános információ, a fenti állítások ügyfélbejelentések és egy tervezett feljelentés szintjén állnak, nem elmarasztaló bírói döntésen.

Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ)

Stadionépítés Korrupció

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), amelynek elnöke 2010 óta Csányi Sándor, 2026 augusztusában napvilágra került adatok szerint a 2013/14-es szezon óta egyetlen tao-támogatási időszak elszámolását sem tudta lezárni - miközben csaknem 1000 hazai futballklub tao-elszámolását a szövetség maga felügyeli. A 24.hu közérdekűadat-igényléseire adott válaszokból kiderült, hogy 121,92 milliárd forintnyi jóváhagyott támogatásból mintegy 106 milliárd forint elszámolása maradt lezáratlan, és az MLSZ, illetve a Sportállamtitkárság egymásnak ellentmondó adatokat szolgáltatott még a beadási határidőkről is - egy esetben hét hónapos eltérést találtak a benyújtás dátumában. A szövetség a hibát "szezonok közötti átsorolással" magyarázta.

Ágoston Sámuel Mráz

Propaganda Korrupció

Mráz Ágoston Sámuel a kormányközeli Nézőpont Intézet alapítója, aki 2026-ban Boros Bánk Leventétől vette át a szervezet operatív vezetését, és emellett üzleti érdekeltségeket is épített ki a Nézőpont-csoporton belül; az alapítvány egyetlen évben több mint 400 millió forintnyi adományhoz jutott. Az általa korábban vezetett, a Nézőpont-csoport által 2018-ban felvásárolt Observer Budapest Médiafigyelő Kft.-t 2022 decemberében a Miniszterelnöki Kabinetiroda 1,393 milliárd forint értékű, negyvennyolc hónapos médiafigyelési szerződéssel bízta meg - amely opciókkal együtt akár 22,288 milliárd forintig bővülhet -, Mráz saját cége, a Ceper Central European Perspectives Zrt. pedig alvállalkozóként vett részt a munkában. Az Átlátszó szerint a kiírás kritériumai olyan szűkre szabottak voltak, hogy gyakorlatilag csak az Observer felelhetett meg rájuk, minimálisra csökkentve a versenyt egy formálisan közbeszerzési eljárás keretében. Az Observer bevétele a 2018-as felvásárlás előtti 673 millió forintról 2020-ra 2,1 milliárd forintra nőtt, jórészt állami megrendelések nyomán. A Nézőpont emellett olyan közvélemény-kutatásokat közölt, amelyek a kritikák szerint rendszeresen a Fidesz támogatottságát mutatták a valósnál magasabbnak.

Márton Nagy

Kreml-barát

A VSquare.org és a Direkt36 2023 márciusi, kiszivárgott belső NBB-dokumentumokon alapuló közös feltárása szerint 2023 februárjának elején egy levéltervezet készült, amelynek feladójaként Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert, címzettjeként pedig Vincent Van Peteghem belga pénzügyminisztert jelölték meg. A levél célja az volt, hogy meggyőzze Belgiumot az orosz vezetésű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) Euroclearnél befagyasztott számlájának feloldásáról, arra hivatkozva, hogy Oroszországnak nincs indokolatlan befolyása a bankban, mivel részesedését nemrég 45,44 százalékra csökkentették. A feltárás szerint különösen árulkodó, hogy a levéltervezetet a szerkesztés során az NBB orosz alelnöke, Georgij Potapov is átnézte és javította — vagyis a magyar kormány nevében készülő diplomáciai levelet a szankcionálásra váró orosz bankvezetés formálta. A cikk megállapítja, hogy "a magyar kormány rendkívül fontosnak tartja az együttműködést az orosz dominanciájú bankkal, még a háborús helyzetben is", a szerzők pedig több kormányzati szereplőtől kértek reagálást, de nem kaptak választ. Az Egyesült Államok 2023 áprilisában szankciókkal sújtotta az NBB-t, Magyarország pedig ezt követően kilépett a szervezetből.

Sándor Németh

Propaganda

A Hit Gyülekezete vezetőjeként a liberális erők támogatásától a Fidesszel kötött de facto szövetségig jutott, ahol kritikusok szerint az ár az ATV kritikus élének tompítása és a csatorna féllojális kormánymédiává alakítása volt. Apokaliptikus vallásos nyelvet alkalmaz az ellenzéki koalíciókkal szemben – egy lehetséges baloldali szövetséget a Dániel könyvéből vett „szörnybirodalom"-ként jellemzett –, ezzel morális pánikot keltve. Annak ellenére élvez elismert egyházi státuszt és állami támogatást, hogy nyomozó riportok szerint ezeket a kedvezményeket egy korábban kritikus tévécsatorna kormányérdekekkel való összehangolásának eszközéül használták fel.

Szilárd Németh

Propaganda

Hírhedten követelte, hogy a Soros által finanszírozott NGO-kat „söpörjék ki" Magyarországról, és „külföldi ügynököknek" bélyegezte őket, ezzel előkészítve a független civil szervezeteket stigmatizáló és korlátozó jogszabályokat. Retorikája kulcsszerepet játszott a független civil társadalom elleni jogi és kommunikációs támadásban. Felszólalásai közvetlen politikai fedezetet biztosítottak a civilszféra ellehetetlenítését célzó intézkedésekhez.

Németh Zsolt

Propaganda Kreml-barát

Németh Zsolt az MTVA közmédia hírigazgatójaként a kiszivárgott hangfelvételek és munkatársi visszajelzések alapján azonosítható személyként érvényesíti a kormánypárti szerkesztői irányvonalat a közszolgálati hírszolgáltatásban. Jelenléte az MTVA vezetői struktúrájában azzal egyidőben erősödött meg, amikor a közmédia a valódi pluralizmus helyett egységesen Fidesz-barát narratívákat kezdett sugározni, különösen a választási kampányok idején. Az általa felügyelt hírszolgáltatás a Kreml-közeli interpretációkat is terjesztette a 2022-es orosz-ukrán háború kitörésétől kezdve, a kötelező kiegyensúlyozottság látszatát sem tartva fenn. Legújabb fejlemény, hogy az MTVA megállapodást kötött a kínai állami propagandacsatornával, amely hardline KKP-tartalmak vetítéséről rendelkezik a magyar közszolgálati televízióban.

Nemzeti Sportközpontok

Stadionépítés Korrupció

A Nemzeti Sportközpontok (NSK), az állami stadion- és sportlétesítmény-beruházásokat lebonyolító háttérintézmény, több egymástól független esetben mutatott mintázatot az átláthatóság megkerülésére és a közpénzek pazarló elköltésére. 2018-ban az NSK két, egyenként 300 millió forint alatti közbeszerzést írt ki a Hajós Alfréd uszoda és egy tatai edzőközpont felújítására úgy, hogy mind a nyolc beérkezett ajánlat 299,86 és 299,98 millió forint közé esett - egymástól mindössze 85-94 ezer forinttal eltérve -, a nyertesek pedig minimális építőipari tapasztalattal és bevétellel rendelkező, közös tulajdonoshoz (Stribli-Csíkos Petra) köthető cégek voltak. Ugyanebben az időszakban az NSK rendszeresen akadályozta a 190 milliárd forintos Puskás Stadion építési részleteire vonatkozó közérdekű adatigényléseket, egymásnak ellentmondó díjkövetelésekkel és formai kifogásokkal utasítva el azokat. Az állami tanuszoda-építési programban pedig 2017-ig a tervezett uszodák nagy részénél csúszás volt, a késedelmes kivitelezőknek fizetett többletköltségek miatt az NSK legalább 760 millió forinttal fizetett többet a szerződött összegeknél.

György Nógrádi

Propaganda Kreml-barát

Mindenütt jelen lévő „biztonságpolitikai szakértővé" vált az állami és kormányközeli tévécsatornákon, miközben komoly kérdések merülnek fel szakértelmével kapcsolatban; következetesen a Fidesz álláspontját erősíti, és a migrációval, valamint a külpolitikával kapcsolatban orosz és kormányzati narratívákat visszhangoz. Álszakértői igazolást nyújt a kormány félelemalapú üzeneteihez a migránsok és a háború kapcsán, ezzel segítve a hatalmon lévők médiastratégiáját. Érdemi kihívás nélkül jelenik meg tovább az állami és KESMA-médiumokban, hozzájárulva a Kreml-párti szólamok terjesztéséhez az ukrajnai háború idején.

Katalin Novák

Korrupció

Lemondott, miután kegyelmet adott egy olyan férfinak, akit egy állami gyermekotthonban elkövetett szexuális visszaélés eltussolásában való segítségnyújtásért ítéltek el. A kegyelem tömeges tiltakozásokat és komoly válságot váltott ki a rezsim „gyermekvédelmi" retorikájának képmutatása miatt, amelyet az LMBTQ-ellenes jogszabályok igazolására használtak.

Zsolt Nyerges

Korrupció

Nyerges Zsolt Simicska Lajos üzlettársaként vált a Közgép építőipari vállalat vezető tulajdonosává, amely a 2010-es kormányváltás után robbanásszerű növekedésen ment keresztül: a cégcsoport tagjai 2010 és 2012 között több mint 300 milliárd forint állami és uniós pályázati pénzt nyertek, 2013-ban egyetlen év alatt pedig csaknem 432 milliárd forint értékben nyert közbeszerzést, elsősorban út- és vasútépítési projekteken, de a paksi atomerőműnél is dolgoztak. Orbán Viktor a parlamentben nyilvánosan megvédte a Nyerges-Simicska üzleti partnerséget, a Fidesz szóvivője pedig hivatalos nyilatkozatban gratulált a Közgép sikereihez. A 2015-ös Simicska-Orbán szakítást követően Nyerges egy időre visszavonult, majd 2018 közepén, miután Simicska feladta és kivonult üzleteiből, Nyerges vette át Simicska teljes vagyonát - köztük a Közgépet, a Hír TV-t és mezőgazdasági érdekeltségeit -, forrásaik szerint egyértelműen Orbán Viktor érdekeit képviselve az átvételben, aminek nyomán a korábban kormánykritikus Hír TV is várhatóan irányvonalat váltott. Nyerges ellen nem indult büntetőeljárás, vagyonszerzése a hivatalos közbeszerzési eljárások keretében történt.

Miklós Ómolnár

Propaganda

Ómolnár Miklós 2016 decembere óta vezeti főszerkesztőként a KESMA-tulajdonú Ripost bulvárlapot. Egy volt ripostos munkatárs, Forgács Ágnes 2026-os nyilatkozata szerint Ómolnár minden kedden "felment a Karmelitába", a Miniszterelnökség Kabinetirodájába egyeztetni, majd onnan visszatérve eligazítást tartott a szerkesztőségnek - előre összeállított, személyes adatokat, fényképeket és "támadási pontokat" tartalmazó dossziékkal, amelyek inkább hasonlítottak politikai akcióterv-anyagokra, mint újságírói háttéranyagokra. Az elmondottak szerint a lapnál külön "politikai akciócsoport" foglalkozott ellenzéki politikusok megfigyelésével és dokumentálásával, különösen a 2022-es kampányidőszakban. A bíróságok több alkalommal marasztalták el a Ripostot valótlanságok terjesztése miatt.

Áron Orbán

Korrupció Nepotizmus

Orbán Áron, a miniszterelnök öccse, a Multi Shoot Zrt. nevű lőteret és fegyveres kiképző vállalkozást vezeti, amelynek 2022-es árbevétele 119 millió forintról 271 millióra, nyeresége pedig 9,2 millióról 54 millióra ugrott. A cég vásárlói között olyan állami és kormányközeli szereplők szerepelnek, mint a Mátrai Erőmű, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a MAVIR és az Atomix Kft., a vízügyi igazgatóság pedig speciális védőruházatot vásárolt tőle, míg az MVM-csoport leányvállalatai munkavédelmi termékeket és biztonsági felszereléseket rendeltek. Multi Shoot Zrt. emellett 9,2 millió forint uniós támogatást is kapott 2021-ben. Orbán Áron egyben ügyvezetője a Bank Biztonság Bizalom Zrt.-nek, amely 2024-ben - a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.-vel közösen - nettó 1,138 milliárd forint értékű, 36 hónapos szerződést nyert a Központi Nyomozó Főügyészség hat irodájának őrzésére, és a cég a Fővárosi Ítélőtáblát, valamint a Paks II. Atomerőmű Zrt.-t is kiszolgálja, évi mintegy 1 milliárd forintos árbevétel mellett.

Balázs Orbán

Kreml-barát

Orbán Balázs miniszterelnökségi politikai igazgatóként a kormány oroszbarát energiapolitikájának egyik fő nyilvános szóvivője és ideológusa. 2022 márciusában, alig egy hónappal az ukrajnai orosz invázió után, a Portfolio.hu-nak adott interjúban kijelentette, hogy az orosz energiafüggőség csökkentése "csak fokozatosan megvalósítható, és évtizedekig tarthat", és hogy Magyarország gázimportjának túlnyomó része továbbra is Oroszországból származik. Ugyanebben a nyilatkozatban az energetikát nevezte meg az egyetlen olyan területként, ahol az Oroszországgal fenntartott gazdasági kapcsolat "középtávon sem felmondható". 2022 októberében az Indexnek adott interjújában megerősítette, hogy az uniós szankciók nem érintik az orosz gázt, és megvédte a kormány politikáját, amely az alacsony hazai energiaárak fenntartását helyezi előtérbe Oroszországgal szemben. Fontos leszögezni: az itt dokumentált állítások nyilvánosan vállalt kormánypolitikai állásfoglalások, nem bűncselekmények — Orbán Balázs esetében egy dokumentált, elismerten pro-orosz külpolitikai irányvonal fő szóvivői és alakítói szerepéről van szó, nem korrupcióról.

Dávid Orbán

Korrupció Nepotizmus

Orbán Dávid, a miniszterelnök unokaöccse 2021 végén szállt be társtulajdonosként a vámosszabadi Murobán Kft. kavicsbányájába, amely 2022 eleji új bányanyitása után egy év alatt 46 millióról 212 millió forintra növelte árbevételét. A fellendülés egybeesett azzal, hogy a Magyar Közút Zrt. 2022 novemberében 20 tonnás súlykorlátozást vezetett be az 1401-es úton Győrzámoly és Győrújfalu között, amely a versenytárs darnózseli Lajta-Kavics Bányászati Kft. forgalmát gyakorlatilag megbénította - a korábban évi 300-400 millió forintos árbevételű cég nem kapott felmentést a korlátozás alól, és 60 kilométeres kerülőútra kényszerült, miközben Orbán Dávid bányáját a korlátozás nem érintette. A Magyar Közút Zrt. nem válaszolt arra, miért csak azt a szakaszt korlátozták, és nem hozta nyilvánosságra, mely cégek kaptak felmentési engedélyt. Emellett a családi kőbányászati cégeket (Dolomit Kőbányászati Kft., Gánt Kő Kft.) is Orbán Dávid irányítja, amelyek szintén állami infrastrukturális projekteket szolgálnak ki kővel. Ellene nem indult büntetőeljárás, az eset a rokoni kapcsolatokon keresztül szerzett versenyelőny dokumentált példája.

Győző Orbán

Korrupció Nepotizmus

Id. Orbán Győző, a miniszterelnök édesapja a gánti Dolomit Kőbányászati Kft. tulajdonosaként épített ki üzleti hátteret, miközben hivatalosan az ő nevén áll az alcsútdobozi Hatvanpuszta birtok. A Dolomit Kft. árbevétele 2010 körüli, mintegy 1 milliárd forintos szintről 2018 óta évi 4-5 milliárd forintra emelkedett, jelentős részben állami építési beruházásokhoz szállított kővel, és a cég az elmúlt évtizedekben összesen mintegy 10 milliárd forint osztalékot fizetett ki a miniszterelnök apjának. Orbán Győző maga egy 2025 augusztusi interjúban azt állította, hogy a hatvanpusztai "mezőgazdasági üzem" felépítését a Dolomit Kft. árbevételéből fedezte. A birtokot körülvevő fejlesztéseket olyan, közpénzből meggazdagodott cégek végzik, mint a Mészáros-családi Fejér-B.Á.L. Zrt., a Tiborcz István/Orbán Ráhel érdekeltségébe tartozó BDPST-csoport, valamint a Nemzetközi Testőr Kft. biztonsági szolgáltató. Orbán Győző ellen nem indult büntetőeljárás, vagyongyarapodása hivatalosan bejegyzett cégek törvényes működésén keresztül dokumentált.

Orbán Ráhel

Nepotizmus Korrupció

Orbán Ráhel a miniszterelnök lányaként komoly befolyást szerzett a Magyar Turisztikai Ügynökség munkájára és az állami turizmusfejlesztési döntésekre, miközben saját üzleti érdekeltségei is erősen kötődnek az ágazathoz. Nevéhez köthető egy olyan Budapest Influencer Trip nevű kampány, amelyre több mint egymilliárd forint közpénzt költöttek külföldi influenszerek meghívására, akik végül alig foglalkoztak Budapesttel a tartalmaikban. Párhuzamosan a tokaji borvidék örökségvédelmi területein szőlőbirtokokat vásárolt, miután az állami elővásárlási jogot csendben eltörölték a szóban forgó ingatlanokra vonatkozóan. Reuters-vizsgálat már 2018-ban feltárta, hogy Orbán Viktor legközelebbi üzleti és családi köre az uniós adófizetők pénzének terhére rendkívüli mértékben gyarapodik.

Viktor Orbán

Korrupció Propaganda

Rendszeres médiafelvásárlással, bíróságok feltöltésével, választási manipulációval és rendeleti kormányzással vezette Magyarország átalakulását egy „szabad" rendszerből „részben szabad" rendszerré. Az EU „illiberális demokráciájának" és a demokratikus visszacsúszásnak prototípusaként tartják számon. Rendszere egyetlen vezető köré koncentrálja a hatalmat, miközben megőrzi a demokratikus intézmények formai keretét.

Attila Paár

Stadionépítés Korrupció

Paár Attila West Hungária Bau (WHB) nevű cége az Átlátszó 2016-os "Stadionláz" vizsgálata szerint 3,15 milliárd forint értékben vett részt stadionépítési projektekben (köztük az MTK stadionjának felépítésében, a ZÁÉV-vel közös konzorciumban), a cikk szerint az "Orbán-rendszerhez szorosan kötődő" nagy nyertes vállalkozások között. Paár és a WHB azóta is rendszeresen jut hasonló, versenytárs nélküli állami megbízásokhoz: 2023-ban a 444.hu beszámolt róla, hogy Mészáros Lőrinc Fejér B. Á. L. nevű cégével közösen, 3,176 milliárd forintért építheti meg a Hungaroring új bejárati épületét egy olyan közbeszerzési eljárás nyomán, amelyre Mészárosék ajánlatán kívül mindössze egyetlen, érvénytelennek nyilvánított ajánlat érkezett.

Ilona Pálffy

Korrupció

Felügyelte a levélszavazási és külhoni szavazási rendszereket, amelyekkel kapcsolatban utólagos elemzések megmagyarázhatatlan „hiányzó" szavazatokat és sebezhetőségeket tártak fel. Hivatali ideje alatt a választási keretrendszert már áthatották a Fidesz által alkotott, a pártot előnybe hozó szabályok. Tevékenysége kérdéseket vet fel a szavazási infrastruktúra integritásával kapcsolatban, különösen a 2014-es parlamenti választások vonatkozásában.

László Palkovics

Egyetemrablás Korrupció

Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter vezette azt az alapítványt, amelyre a magyar kormány 2021 szeptemberében mintegy 14 milliárd forint értékű állami ingatlant és közpénzt ruházott át azzal a céllal, hogy Budapesten felépüljön a kínai Fudan Egyetem külföldi kampusza; az alapítványt éppen azon a napon jegyezték be, amikor Budapest főpolgármestere a projekt elleni népszavazás érvényesítéséért indult el. Az Átlátszó rámutatott a konstrukció visszafordíthatatlanságára: az alapítói okirat szerint "az alapító (…) az alapítvány részére juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza", miközben a kormány az alapítói jogokat is átadta a kuratóriumnak, gyakorlatilag kivonva a döntést egy esetleges kormányváltás hatóköréből. A tervezett kampusz a nyilvános tiltakozások után formálisan nem valósult meg, az alapítvány működése azonban folytatódott: a 444.hu 2024 szeptemberi cikke szerint az ügyészség — felülbírálva a rendőrség korábbi elutasító határozatát — megállapította, hogy "nem lehet kizárni a bűncselekmény gyanúját" az alapítvány és egy kapcsolódó szervezet, a Közép-Európai Oktatási Alapítvány gazdálkodásában, amely egyedül 402 millió forintot költött különféle szolgáltatásokra, míg a Fudan Magyarország Alapítvány a kuratórium tagjainak 34,6 millió, a felügyelőbizottság tagjainak 15,9 millió, vezetőinek pedig 27,7 millió forintot fizetett ki egyetlen év alatt. Palkovics tehát egy olyan, egy kínai egyetem magyarországi jelenlétét szolgáló, nem átlátható alapítványi konstrukció élén állt, amelynek gazdálkodásában az ügyészség szerint bűncselekmény gyanúja áll fenn.

Papp Dániel

Propaganda Kreml-barát

Papp Dániel az MTVA vezérigazgatójaként a magyarközmédia propagandává silányításának emblematikus figurájává vált. Korábban manipulatív szerkesztési gyakorlatok miatt hívta fel magára a figyelmet, majd az általa irányított MTVA a 2022-es orosz invázió kitörése után következetesen Kreml-barát narratívákat terjesztett a közmédián keresztül, miközben az ukrán szempontok szinte teljes mértékben kimaradtak a tudósításból. Polyák Gábor médiaszakértő nyilvánosan felszólította a Médiatanács elnökét, hogy szüntesse meg az orosz propagandát a közmédiában, és távolítsa el Papp Dánielt a vezérigazgatói pozícióból. Az általa irányított MTVA 2024-ben megállapodást kötött a kínai kommunista párt propagandacsatornájával is, így a közszolgálati televízió immár több tekintélyelvű állam üzenetközvetítőjeként is funkcionál.

András Patyi

Korrupció

Patyi András pályafutása a magyar közjogi intézmények közötti „forgóajtó” tankönyvi példája. 2013 és 2018 között a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagja, majd elnöke volt, ez idő alatt szerezte a „bírságbajnok” gúnynevet, miután az NVB kampányjogi bírságai – köztük egy óvodásokat is érintő ügy – miatt Orbán Viktor egy videóban nyilvánosan kritizálta. NVB-elnöki mandátuma lejárta után, 2018. szeptember 4-én, egyetlen nap alatt lett ismét bíró és egyúttal tanácselnök a Kúrián – egy külön erre a célra hozott törvény („lex Patyi”) tette lehetővé, hogy versenyeztetés nélkül, azonnal vezető bírói pozícióba kerüljön, jóllehet egy megszólaltatott bíró szerint tanácselnöki posztra általában csak komoly szakmai tapasztalattal rendelkező bírákat neveznek ki. 2021. április 1-jén Áder János köztársasági elnök hat évre a Kúria elnökhelyettesévé nevezte ki, majd 2023-ban az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává választotta. Így Patyi néhány év alatt bejárta az utat a választási igazgatástól a legfelsőbb bírói fórumon és az alkotmánybíróságon át, minden lépésnél kormánypárti politikai döntéssel a háta mögött.

Heinrich Pecina

Megafon Propaganda

Pecina 2014-ben vásárolta meg a Ringier és az Axel Springer versenyhivatali kényszerből eladott magyar lapjait (Népszabadság, Világgazdaság, Nemzeti Sport, megyei lapok), és megalapította a Mediaworks kiadót. Vezetése alatt a Mediaworks 2016-ban egyik napról a másikra megszüntette a 60 éves, legolvasottabb ellenzéki napilapot, a Népszabadságot. Pecina ezt követően felvásárolta a Funke Mediengruppe megyei lapjait is (Fejér Megyei Hírlap, Napló, Vas Népe, Zalai Hírlap, Dunaújvárosi Hírlap), és a szerkesztőségek teljes függetlenségét alárendelte a kiadói érdekeknek. 2017-ben a Mediaworkst eladta Mészáros Lőrinc érdekeltségeinek, így a cég vált a 2018-ban létrejött KESMA kormánypárti médiabirodalom legnagyobb tagvállalatává. Nemzetközi elemzők - köztük a Visegrad Insight - Pecinát Orbán Viktor éveken át tartó, nem hivatalos közreműködőjeként jellemzik a független magyar sajtó felszámolásában.

Attila Péterfalvi

Korrupció

Péterfalvi Attila a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. 2026 áprilisában a NAIH Péterfalvi vezetésével nem indított hivatalból vizsgálatot azután, hogy kormánypárti sajtóorgánumok és kormánytisztviselők – köztük Kovács Zoltán államtitkár és Orbán Viktor miniszterelnök is – nyilvánosságra hozták egy Tisza Párthoz köthető informatikus, a „Buddha” becenevű személy nevét, fényképét és lakcímét, bizonyítás nélküli kémkedési gyanú felvetése kapcsán; Péterfalvi ezt azzal indokolta, hogy „ha neki nem fáj, akkor mi sem indítunk hivatalból vizsgálatot, mert egyrészt ez nagyon egyedi eset, másrészt le is vagyunk terhelve”. 2026 februárjában a NAIH hasonlóképp nem vizsgálta ki, hogyan jutottak gyöngyösi roma tüntetők bűnügyi adatai Lázár János építésügyi miniszterhez, Orbán Viktorhoz és kormánypárti médiumokhoz; Péterfalvi az érintetteket arra utasította, hogy közvetlenül az adatkezelőtől, vagyis Lázártól kérjenek felvilágosítást. Az esetet elemző jogász, Remport Ádám szerint „a válasz arra utal, hogy a hatóság elkerülné, hogy hivatalból fellépjen az ügyben”. A két eset dokumentált példája annak, hogy a NAIH kormányzathoz köthető adatvisszaélés-gyanús ügyekben rendszeresen tartózkodik a hivatalból indítható vizsgálattól.

Sándor Pintér

Korrupció

A hosszú ideje hivatalban lévő belügyminisztert nyomozó riportok ismételten összefüggésbe hozzák az 1990-es évek szervezett bűnözői „maffiaháborúival", köztük azzal, hogy jelen volt egy alvilági merényletkísérletnél, és állítólag eltávolított egy fegyvert a helyszínről. Olyan biztonsági apparátust irányít, amelyet tolakodó megfigyelési módszerekkel vádolnak, beleértve a Pegasus-kémprogrambotrány, amelynek keretében újságírókat, ügyvédeket és kormánykritikusokat céloztak meg. Felügyeli azokat a rendőri erőket, amelyek tüntetésekkel szembeni keménykezű fellépése kapcsán aggályok merültek fel a bűnüldözés politizálásával kapcsolatban.

János Pócs

Korrupció

A 444.hu 2026 júliusi feltárása szerint a Pócs János jászapáti farmjára bejelentett székhelyű Jász Nemzet Egyesület 150 millió forint közpénzt kapott, elszámolásaiban pedig több furcsaság is felmerült: a szervezet 2022-es beszámolójában azt állította, hogy "honlapot hoztunk létre, amelyen megtalálhatóak az egyesület céljainak megfelelő tevékenységek", valamint hogy "saját logót készítettünk, amely mind a kiadványon, mind az online felületen, mind a reklámanyagokon megtalálható" — a cikk szerint azonban sem működő honlap, sem online jelenlét nem volt fellelhető annak ellenére, hogy ezekre állami pénzt számoltak el. Amikor a lap megkereste, Pócs a vizsgálatot "a legsötétebb pártállami időkre emlékeztető tiszás politikai leszámolásnak" nevezte, és a szervezet farmjára történő bejegyzését azzal indokolta: "Azért, mert transzparensen, a tevékenységünkért minden felelősséget vállalva dolgozunk. Talán jobb lett volna, ha azt a balliberális trükköt alkalmazzuk, hogy egy hajléktalan nevére jelentek be egy egyesületet?" Pócs azt is tagadta, hogy az NKA-forrásokat kampánycélra használták volna, mondván, hogy a 2026 júniusi Aratónap a kampányidőszak lezárása után volt. Az ügy jelenleg vitatott: Pócs elutasítja a visszaélés vádját, miközben a beszámolt tevékenységek ellenőrizhetősége a cikk szerint erősen megkérdőjelezhető.

Béla Pokol

Korrupció

Pokol Bélát 2011-ben választotta meg a Fidesz–KDNP kétharmados parlamenti többsége az Alkotmánybíróság tagjává, azután, hogy a kormánypárt megváltoztatta a bírójelölés szabályait, lehetővé téve az ellenzékkel való konszenzus mellőzését; jelölését az ellenzéki pártok közül a szavazáson csak a Jobbik támogatta, a többiek „pártkötődésű” jelöltként utasították el. 2025 júniusában – már nyugalmazott alkotmánybíróként – Pokol nyilvánosan azt javasolta, hogy egy esetleges 2030-as kormányváltás megelőzésére hozzanak létre egy „Alkotmányvédelmi Tanácsot”, amely alkotmányvédelmi helyzetnek minősíthetné, ha egy egyszerű többségű kormány kétharmados felhatalmazást igénylő lépést tenne, és ezzel felfüggeszthetné az Országgyűlés működését, megszüntetve a hivatalban lévő kormány megbízatását. A javaslatot alkotmányjogászok – köztük Szentpéteri Nagy Richárd – nyilvánosan „alkotmányos puccsnak” nevezték, mások „abszurdnak” minősítették, mondván, a mechanizmus bármely jövőbeli kormány működését megbéníthatná. A Demokratikus Jogállamért Egyesület ügyvédje szerint a javaslat „teljesen felesleges ötletelés” volt, a kritikusok szerint azonban a valódi cél a jelenlegi, fideszes Alaptörvény bebetonozása lett volna egy esetleges ellenzéki kormányváltás esetére is.

Zoltán Pokorni

Kultúrharc

Hosszú ideig védte a vitatott Turulmemoriált, amelyen háborús atrocitások áldozatainak és elkövetőinek nevei keveredtek. Kiderült, hogy saját nagyapja, akit korábban áldozatként tüntettek fel, nyilaskeresztes tag volt, akit gyilkosságokban való részvétellel gyanúsítottak. Éveken át ellenállt a Memorail koncepcióját újragondolni kérő felszólításoknak, hozzájárulva a helyi fasiszta elkövetők emlékezetének szépítéséhez, mielőtt erős nyomásra részben elismerte a problémát. Egy tágabb mintázatot testesít meg, amely a Fidesz irányítása alatt álló önkormányzatokban a szelektív emlékezetpolitikát jellemzi.

Péter Polt

Korrupció

Fidesz kétharmados többséggel, meghosszabbított 9 éves ciklusokra újranevezett legfőbb ügyész, aki rendszeresen elmulasztja a magas szintű korrupciós ügyek üldözését, és hagyja, hogy az érzékeny ügyek elhaljanak az irodájában. Széles körben az rendszer büntetlenségének intézményes garanciájaként írják le a politikailag érzékeny korrupciós ügyekben.

Zsófia Rácz

Nepotizmus

22 évesen nevezték ki ifjúságpolitikai helyettes államtitkárrá, miután a kormány módosította a vonatkozó törvényt, hogy felsőfokú végzettség nélkül is betölthető legyen a poszt – ezzel a politikai lojalitást a szakmai tapasztalat elé helyezve. Karrierjét a Fidesz-közeli Alapjogokért Központon és az ifjúsági diplomácián keresztül építette fel, erősítve a párt befolyását az ifjúsági struktúrákban. Kinevezése széles körű kritikát váltott ki, és a rendszer nepotista, lojalitásalapú személyzeti politikájának jelképeként értékelték.

Rákay Philip

Kultúrharc Propaganda

Rákay Philip filmrendezőként és médiaszemélyiségként a Fidesz kulturális propagandagépezetének egyik legmeghatározóbb alakjává vált. Milliárdos közpénzekből finanszírozott történelmi filmjei, köztük a 2024-es Petőfi-film, a „Most vagy soha!", komoly történészek részéről súlyos szakmai kritikákat kaptak: fegyvereket és más tárgyi elemeket ábrázolnak, amelyek az 1848-as forradalom idején még nem is léteztek. Szorosan kötődik a Megafon nevű kormánypárti tartalomterjesztő hálózathoz, amelybe magánszemélyektől is negyedmilliárd forint folyt be, és amelyen keresztül az ilyen jellegű filmek és személyiségek szponzorált posztok segítségével elérnek a közönséghez. Tevékenysége a szórakoztatás, a kultúra és az állami propaganda összefonódásának iskolapéldája, ahol a közpénzek az üzenetek terjesztésére szolgálnak.

Zoltán Rákosfalvy

Korrupció

Kulcsszereplője a Borkai-botrányhoz kapcsolódó árnyékos audi-telkes ingatlanügyleteknek és offshore struktúráknak. Utastársa volt a hírhedt jachton. Luxusapartmanja van a Balatonnál, ugyanabban az épületben, ahol Polt legfőbb ügyész lakik, ami jól érzékelteti az üzlet, a politika és az ügyészség közötti szoros kapcsolatokat.

Árpád Répássy

Nepotizmus

Répássy Árpádot, a Miskolci Törvényszék akkori elnökét Áder János köztársasági elnök 2019. szeptember 30-án nevezte ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) általános elnökhelyettesévé. A kinevezést a sajtó azért övezte kritikával, mert Répássy unokatestvére a fideszes politikus Répássy Róbert, aki több mint húsz éven át volt a párt országgyűlési képviselője és igazságügyi államtitkára is volt. A tudósítások szerint Répássy Árpád az OBH akkori elnökének, Handó Tündének „egyike a leginkább lojális bíróknak”, aki elsőként támogatta Handó minden kezdeményezését – így többek között azokat a lépéseket is, amelyeket az Országos Bírói Tanács (OBT) egyes tagjai szabálytalannak minősítettek. A kinevezés időzítése és háttere alapján a sajtó azt is felvetette, hogy a lépés Répássy pozicionálását szolgálta Handó kilencéves mandátumának 2021-es lejárta utáni utódlásra. Vezetői stílusát egyes megszólalók „diktatórikusnak” jellemezték, ami az OBH-n belüli aggodalmakat is kiváltott a kinevezéssel kapcsolatban.

Rogán Antal

Korrupció Propaganda

Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként kiépítette és irányítja azt az állami propagandagépezetet, amelyen keresztül óriási összegek áramlanak a kormányhoz lojális médiavállalatokba és kommunikációs cégekbe. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma 2025 januárjában a Global Magnitsky-törvény alapján szankciókat rendelt el ellene, jelentős korrupciós cselekményekben való részvétele miatt — ezzel ő lett az első olyan aktív magyar kormánytag, aki ilyen intézkedés célpontjává vált. Korábban neve összefonódott a letelepedési kötvényprogrammal és különféle kommunikációs közbeszerzésekkel, amelyeket a szakmai közvélemény széles körben a korrupt gazdagodás eszközeiként értékel. Rogán szerepe a Fidesz rendszerében kettős: egyszerre irányítja a kormányzati üzenet terjesztését és koordinálja azokat a pénzügyi mechanizmusokat, amelyek fenntartják a kormánypárt médiamonopóliumát.

Róbert Sasvári

Korrupció

Sasvári Róbert 2010 óta tagja a Nemzeti Választási Bizottságnak, kezdetben Fidesz–KDNP delegáltként, majd 2022 októberében – az újjáalakult testület elnökválasztásán – a bizottság elnökévé választották. Még NVB-tagként, a 2022. április 3-i választás napján tárgyalt ügyben személyesen ő tett javaslatot arra, hogy a fideszes Hoppál Péter törvénysértő kampányeszköz-eltávolításáért kiszabott 500 ezer forintos bírságát 96 százalékkal, 20 ezer forintra mérsékeljék – a jegyzőkönyv szerint Sasvári eredetileg még ennél is kevesebbet, 10 ezer forintot javasolt, amit a testület leszavazott. Az eset csak azután vált ismertté, hogy 2022 októberében a testület elnökévé választották. NVB-elnökként Sasvári vezetésével a bizottság sorra utasította el az ellenzéki és civil kezdeményezésű népszavazási kérdéseket: 2026-ban elutasította a köztársasági elnök közvetlen megválasztásáról szóló népszavazási kezdeményezést arra hivatkozva, hogy az burkolt Alaptörvény-módosítást jelentene, majd egy másik kezdeményezést is, amely a Fidesz–KDNP választásokból való kizárását célozta. A Sasvári vezette NVB így egyszerre biztosított engedékenységet egy kormánypárti politikus jogsértése esetén, és zárt el minden, a kormánypártra nézve kedvezőtlen népszavazási utat.

György Schadl

Korrupció

Azzal vádolják, hogy visszaélés-rendszert működtetett végrehajtói engedélyek eladásával, és kenőpénzeket fizetett Völner Pál államtitkárnak kinevezések biztosításáért. Az ügyészség szerint közel egymilliárd forintnyi kenőpénzt szedett be végrehajtóktól. Az ügy feltárja, hogyan működik a Fidesz patronázshálózata intézményi szinten, és milyen mélyen áthatja az igazságügyi végrehajtás rendszerét.

Zsolt Semjén

Egyetemrablás

2017. március 28-án Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter nyújtotta be a felsőoktatási törvény sürgősségi módosítását, Semjén Zsolt KDNP-elnök kezdeményezésére; az Országgyűlés rendkívüli eljárásban, április 4-én 123 igen szavazattal fogadta el. A törvény ellehetetlenítette a Közép-európai Egyetem (CEU) magyarországi működését, amely emiatt oktatási tevékenységét Bécsbe helyezte át. A benyújtott kezdeményezésen budapesti dátum és helyszín szerepelt, miközben Semjén dokumentáltan Iránban tartózkodott nukleáris tárgyalásokon; a Miniszterelnökség szerint Semjén a beterjesztést már március 31-én, elutazása előtt aláírta, az irat keltezése azonban a benyújtás - nem az aláírás - napját tüntette fel. Emiatt mégis feljelentés született közokirat-hamisítás gyanújával. Az ügyészség 2017 májusában elutasította a feljelentést, arra hivatkozva, hogy az irat a benyújtás, nem az aláírás dátumát tünteti fel, ez pedig nem jogszabálysértés – az ügy tehát büntetőjogilag lezárult, de a kezdeményezés hátterét övező procedurális rendellenességet több forrás is dokumentálta. A lex CEU nemzetközi tiltakozásokat és uniós jogsértési eljárást váltott ki.

György Barna Senyei

Korrupció

Senyei György Barnát 2019 decemberében választotta meg az Országgyűlés az Országos Bírósági Hivatal élére, Handó Tünde utódjaként, azzal az ígérettel, hogy szakít elődje gyakorlatával. 2021-ben azonban maga nyújtott be felülvizsgálati kérelmet egy jogerős bírósági ítélet ellen, amely kimondta, hogy Handó jogellenesen, indokolás nélkül utasította el Vasvári Csaba bíró előléptetési pályázatát – ezzel saját reformígéretével szemben cselekedett. 2023 decemberében az Országos Bírói Tanács ülésén nyílt, éles vitába keveredett Varga Zs. András Kúria-elnökkel: Varga a Schadl György-ügyben való mélyebb érintettséggel vádolta Senyeit, aki azzal vágott vissza, hogy Varga „vágyálma a teljes igazságszolgáltatás leuralása”. A nyilvános csatározás rávilágított a magyar bírói igazgatás csúcsán zajló hatalmi konfliktusokra és a bírói függetlenség körüli feszültségekre. Az ügyben bűncselekményt egyik félnek sem állapított meg bíróság, a konfliktus intézményi és politikai jellegű.

Miklós Seszták

Korrupció Nepotizmus

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2016 tavaszán jelezte a magyar hatóságoknak, hogy súlyos pénzügyi szabálytalanságokat talált három kisvárdai mikrovállalkozás — a Várda King Invent, a Great Alexander és a King Kft. — uniós támogatású projektjeiben. Az OLAF megállapítása szerint a projektek célja nem valósult meg, és a támogatások tényleges haszonélvezője a kedvezményezett cégek helyett Seszták Miklós akkori nemzeti fejlesztési miniszter saját cége volt. Az összesen 30 millió forintos támogatás alapján az uniós költségvetést 25,5 millió forint kár érte. A magyar ügyészség a költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást 2017 januárjában megszüntette, így az OLAF által feltárt szabálytalanságokért Seszták ellen nem indult büntetőeljárás. Az eset azért is figyelemre méltó, mert egy hivatalban lévő miniszter saját érdekeltségébe tartozó cége profitált az EU-forrásokból, miközben az ügyet a magyar hatóságok érdemi felelősségre vonás nélkül zárták le.

Lajos Simicska

Korrupció

Hosszú ideig Orbán szövetségese, aki állami szerződéseken keresztül uralta a közbeszerzési építőipart és a médiát, megtestesítve a Fidesz-kötődésű oligarchikus gazdagodás eredeti modelljét. 2015-ös Orbánnal való szakítása teret nyitott az Orbán-család saját üzleti hálózatainak és újabb lojális oligarcháknak, mint Mészáros.

György Simonka

Korrupció

Az ügyészség Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselőt és 33 társát bűnszervezetben elkövetett, mintegy 1,4 milliárd forintos károkozással vádolja egy zöldség-gyümölcs termelői csoportokat érintő uniós agrártámogatási csalási ügyben. A Fővárosi Törvényszéken 2020 januárja óta első fokon zajló pert sorozatos bírócserék lassítják, hat évvel az eljárás kezdete után sincs jogerős ítélet. Bár az ügyészség szerint Simonka volt a bűnszervezet szervezője, a vádiratban csak harmadrendű vádlottként szerepel. A 444 és a Telex 2026 januári közös feltárása szerint a per vádlottjai — köztük maga Simonka, felesége és egy unokahúga — az eljárás 2020-as kezdete óta összesen 442 millió forint vissza nem térítendő agrártámogatást vettek fel, annak ellenére, hogy éppen hasonló támogatások jogosulatlan megszerzésével vádolják őket. Simonkát 2024-ben megválasztották Pusztaottlaka polgármesterévé. Az ügy jogerősen nincs lezárva: az elítélés vagy a felmentés kérdése egyelőre nyitott, ezt a bejegyzés kifejezetten vitatott/folyamatban lévő ügyként dokumentálja.

Somlai Bálint

Korrupció Nepotizmus

Somlai Bálint üzletemberként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) köré szerveződő üzleti hálózat egyik kulcsszereplőjévé vált Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a bizalmas üzlettársaként. Cégei az állami számvevőszéki vizsgálatok szerint bevételeik 70–95 százalékát a jegybanktól vagy az MNB-hez köthető alapítványoktól szerezték, ami kirívóan erős függőségi viszonyt tükröz. Presztízsberuházási projekteket szerzett meg, amelyeket mentesítettek a szokásos közbeszerzési eljárások alól, lehetővé téve, hogy pályáztatás nélkül jussanak hozzá a közpénzből finanszírozott megrendelésekhez. Az Állami Számvevőszék 2025-ös vizsgálata feltárta, hogy az MNB alapítványain keresztül milliárdos közpénzek szivárogtak privát érdekszférákba, és Somlai neve rendszeresen felbukkan azokban a nyomozóriportokban, amelyek ezt a mechanizmust dokumentálják.

István Stumpf

Korrupció

Hosszú ideje Fidesz-stratégaként az Alkotmánybíróságra helyezték kizárólag kormánypárti szavazatokkal. Egy „erős állam" modellt szorgalmaz, amely legitimálja az illiberális alkotmányos rendszert, intellektuális igazolást nyújtva a végrehajtói hatalom koncentrációjához.

János Süli

Kreml-barát

Süli János 2016 és 2022 között tárca nélküli miniszterként felelt a Paks II atomerőmű-bővítés műszaki irányításáért és koordinálásáért, amely a 2014-ben Moszkvában aláírt magyar–orosz kormányközi megállapodás alapján a Rosatom leányvállalata, az ASE által vezetett beruházás. 2022. szeptember 7-én lemondott államtitkári megbízatásáról; a Magyar Közlönyben megjelent köztársasági elnöki határozat szerint "lemondására tekintettel" szűnt meg megbízatása, ő maga pedig telefonon az ATV Híradójának azt nyilatkozta: "Nem a két miniszter kritikája miatt mondtam le, ez a kritika engem nem viselt meg" — a valódi okot nem árulta el. A hvg.hu elemzése szerint távozása volt a második rejtélyes vezetőváltás a projekt élén: elődjét, Aszódi Attilát 2019-ben menesztették ismeretlen okból, majd 2021 áprilisában az Országos Atomenergia Hivatal elnöke is indoklás nélkül lemondott. A cikk azt is dokumentálta, hogy a Paks II beruházás jelentősen csúszik az eredeti ütemtervhez képest, és hogy a Rosatom csak többéves késéssel, nehézségek árán tudott olyan tervdokumentációt produkálni, amelyet a hatóság feltételesen elfogadhatott. Süli esete jól dokumentálja azt a mintát, amelyben a magyar kormány stratégiai partnerséget épített ki egy orosz állami atomenergia-vállalattal, miközben a projekt vezetése ismételt, magyarázat nélküli személycserékkel és jelentős csúszásokkal küszködött.

Tamás Sulyok

Korrupció Nepotizmus

Sulyok Tamást 2016-ban választotta az Alkotmánybíróság élére a testület, majd 2024 februárjában a Fidesz–KDNP frakcióvezetője, Kocsis Máté egy balatonalmádi pártgyűlésen jelentette be államfőjelöltségét – nyilvános egyeztetés vagy versengő jelöltállítás nélkül, amit az ellenzék bojkottal és éles kritikával fogadott. A parlament 2024. február 26-án 134 igen szavazattal választotta köztársasági elnökké. Az MSZP szerint Sulyok alkotmánybírósági elnökként „mindenben kiszolgálta az Orbán-kormányt”, a DK pedig „újabb fideszes pártkatonának” nevezte – ezek ellenzéki pártok által megfogalmazott, nem bírósági jellegű minősítések. Ténylegesen igazolható, hogy az általa vezetett Alkotmánybíróság 2022 májusában alkotmányellenesnek nyilvánította, és ezzel megakadályozta a Fudan Egyetem budapesti campusáról és az álláskeresési járadékról szóló népszavazási kezdeményezéseket. Sulyok jelölése és az AB döntései dokumentált példái a bírói és államfői intézmények pártpolitikai befolyásolásának, anélkül hogy bármely bíróság bűncselekményt állapított volna meg vele szemben.

József Szájer

Korrupció

Magyarország Alaptörvényének társszerzője és kiemelkedő LMBTQ-ellenes politikus, akit azon kaptak, hogy drogokkal menekül egy kijárási tilalmat megszegő brüsszeli melegbuliról. A botrány a rezsim erkölcsi képmutatásának és kettős mércéjének globális szimbólumává vált, tekintettel arra, hogy szerepet játszott az LMBTQ-ellenes alkotmányos rendelkezések megalkotásában.

Annamária Szalai

Propaganda

Volt fideszes képviselőként Orbán személyesen nevezte ki az új, széles hatáskörű médiahatóság élére. Pozícióját felhasználva a rádióengedélyeket és a médiafelügyeletet a Fideszhez közel álló médiumok javára billentette, és alapjaitól kezdve kiépítette a műsorsugárzás egypárti szabályozási kontrollját.

Vivien Szalai

Propaganda

A TV2 hírigazgatójaként olyan szerkesztőséget vezet, amely a kormánypárti propaganda egyik központi pillérévé vált, rendszeresen hírnek álcázott lejárató kampányokat és pártelfogult anyagokat sugározva. Szerepelt a TV2 Orbán-párti kampányvideójában, majd nyilvánosan letagadta, hogy bárkit is felszólítottak a szavazóknak szóló üzenet leadására – a médiafelügyeleti szervezetek azonban leleplezték a hazugságot, megmutatva a zárókockát, amely egyértelműen „Szavazz Orbán Viktorra!" feliratot tartalmazott. A csatorna ismételten megsértette a politikai hirdetésekre vonatkozó választási jogszabályokat, bírságokat kapott, de a gyakorlatot a következő kampányokban is folytatta.

Kristóf Szalay-Bobrovniczky

Korrupció Kreml-barát

Szalay-Bobrovniczky Kristófot jelentős magánüzleti érdekeltségei ellenére nevezték ki honvédelmi miniszterré, amelyek közvetlenül kapcsolódnak védelmi ipari és orosz kötődésű vállalatokhoz — ez súlyos összeférhetetlenségi aggályokat vet fel egy NATO-tagállamban. A Magyar Fejlesztési Bank hitelének felhasználásával megszerezte a cseh Aero Vodochody repülőgépgyártó vállalat többségi részesedését, miközben védelmi miniszterként a hazai katonai eszközbeszerzések felett is felügyeletet gyakorol. Emellett tulajdonosi érdekeltségekkel rendelkezik a Transmashholding Hungary konzorciumhoz kötődő vállalkozásokban, amely orosz–magyar vasúti együttműködés keretében tevékenykedik. Esetét az átláthatóság és a köz- illetve magánérdek szétválasztásának kirívó hiányaként tartja számon a szakmai közvélemény.

Miklós Szánthó

Propaganda Korrupció

Szánthó Miklós jogász 2013 óta vezeti a kormányközeli Alapjogokért Központot, emellett 2019 és 2022 között a Fidesz-közeli médiabirodalmat működtető KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) kuratóriumának elnöke is volt. Az Átlátszó 2021-es feltárása szerint az általa vezetett szervezetet működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. csak három év alatt legalább 925 millió forintot kapott a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül a Miniszterelnökség Kabinetirodájától. A konstrukció elrejti a közpénz eredetét: legalább egy szerződés semmilyen tényleges szolgáltatást nem várt el cserébe, miközben a szervezet munkatársainak fizetése 2015 és 2019 között havi 790 ezerről 2,07 millió forintra nőtt. Szánthó egy személyben testesíti meg a kormányközeli agytröszt-hálózat és a kormánypárti médiabirodalom összefonódását: ugyanő vezette azt a szervezetet, amely leplezett közpénzből kapott finanszírozást, és azt a testületet is, amely a KESMA médiavagyonát felügyelte.

Századvég

Korrupció Propaganda

A Századvég-csoport 2010-ben, a Fidesz kormányra kerülésének évében még egyetlen közbeszerzést sem nyert, ám ezt követően folyamatosan áramlani kezdtek felé a kormányzati megrendelések: 2012-re már 2 milliárd forint értékben, majd 2010 és 2016 között összesen mintegy 12 milliárd forintnyi állami szerződést kötött, jellemzően a Magyar Nemzeti Bankkal, a Miniszterelnökséggel és a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Legnagyobb egyedi szerződését, egy 4,8 milliárd forintos tanácsadási-kutatási megbízást 2015 novemberében a Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapta. A 444 2020-as beszámolója szerint a Századvég a kormány elsődleges politikai háttérintézményeként működik, amely a kormányzati döntéshozatalt megalapozó felméréseket készíti, és amellyel évente több milliárd forintos szerződéseket köt az állam; a szervezet 2020-as átszervezése során az egyik alapító-kurátor, G. Fodor Gábor formálisan megtartott vezetői pozíciója mellett is háttérbe szorult, miközben a pénzügyek felett a Habony Árpád köréhez kötődő Fűrész Gábor vette át az irányítást.

Vajk Szente

Kultúrharc

Szente Vajk a rezsimhez igazodó filmgyártás egyik meghatározó alkotói figurája, akinek munkásságát az ideológiailag telített, nemzeti narratívákat népszerűsítő produkciók jellemzik. A „Most vagy soha!" című film társírójaként olyan nagyszabású állami finanszírozású projektekhez kapcsolódik, amelyeket tartalmi pontatlanságaik és propagandisztikus hangvételük miatt értek bírálatok — köztük olyan jelenetekért, amelyekben az 1848-as korban még nem létező fegyverek szerepelnek. Munkái a kormányzati üzenetekkel összhangban leegyszerűsített, heroikus nemzeti képet festenek, és egy olyan filmfinanszírozási ökoszisztémának köszönhetően születnek meg, amely strukturálisan kedvez a kormánybarát alkotóknak. Szakmai előmenetele szorosan összefügg azzal a kultúrpolitikával, amely az állami forrásokat az ideológiailag megbízható produkciók felé tereli.

Péter Szijjártó

Korrupció Kreml-barát

Szijjártó Péter külügyminiszterként rendszeresen élvezi olyan oligarchák luxusjachtjait és magánrepülőit, akik jelentős állami szerződésekkel rendelkeznek, ami nyilvánvaló összeférhetetlenségi helyzetet teremt. 2020-ban leleplezték, hogy a belarusz válság tetőpontján egy adriai luxusjachton tartózkodott, miközben a hivatalos kommunikáció irodájából dolgozónak tüntette fel. Szoros kapcsolatokat ápol olyan üzleti körökkel, amelyek állami és uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális projektekből húznak busás hasznot. Közben külügyminiszterként az Oroszországgal és Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatokat védi és mélyíti, ami Magyarország NATO- és EU-tagságával összefüggésben komoly stratégiai aggályokat vet fel.

Péter Szikszai

Propaganda

Szikszai Péter Zummer Fülöp álnéven írta 2020-ban a Magyar Nemzetben "A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése" című cikket, amelyben az ellenzéki politikust "organizmusnak" és egy "háttérhatalom biológiai fegyverének" nevezte. A Fővárosi Törvényszék 2022 februárjában jogerősen becsületsértés miatt marasztalta el Szikszait és a Magyar Nemzet akkori főszerkesztőjét, Toót-Holló Tamást, egy év próbaidőre ítélve mindkettőjüket; az ítélet indoklása szerint az írás a hitleri időkhöz hasonló, dehumanizáló stílust használt, ami összeegyeztethetetlen az emberi méltóság tiszteletével. A lapnak a cikket törölnie kellett, kártérítést kellett fizetnie, és bocsánatkérő közleményt is közzé kellett tennie. A jogerős elmarasztalás ellenére Szikszai karrierje töretlen maradt: 2025 januárjában a kormányközeli HírTV főszerkesztőjévé nevezték ki.

Károly Szita

Korrupció Nepotizmus

Szita Károly, Kaposvár régóta hivatalban lévő fideszes polgármestere, 2019-ben az Átlátszó vizsgálata szerint saját vagyonnyilatkozatában lényegesen — mintegy tízszer — nagyobb összegű, az MTVA-tól (a közmédia működtetőjétől) származó jövedelmet vallott be 2015–2016-ra vonatkozóan, mint amennyit a közmédia hivatalosan közzétett vele kapcsolatban. 2023 júniusában az Átlátszó arról számolt be, hogy a kaposvári városháza egy luxusfelszereltségű (bőrüléses, 4×4-es) Škoda Superb szolgálati autót vásárolt nettó 18 millió (áfával együtt mintegy 23 millió) forintért, és az Átlátszó szerint az autó vélhetően Szita Károly polgármesteré lesz, aki akkor is már egy Superb típusú autót használt; mindez olyan időszakban történt, amikor a szociális segélyszervezetek szerint a lakosság rászorultsága nőtt, az adományozási kedv pedig csökkent. A polgármester hivatali ideje alatt Kaposváron több nagyberuházás — köztük egy biomassza-fűtőmű és egy közlekedési központ — is jelentősen túlárazódott és csúszott a tervezetthez képest.

György Szöllősi

Stadionépítés Propaganda

Szöllősi György a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatói posztjáról érkezett a Nemzeti Sport főszerkesztői székébe, és ezzel az ország vezető sportnapilapját az orbáni futballprojekt egyik legfőbb médiatámogatójává alakította. Lapján keresztül következetesen normalzálja azt a modellt, amelyben az élsportot döntően állami TAO-támogatások és adókedvezmények finanszírozzák, elnémítva azokat a hangokat, amelyek a stadionépítési költségek arányát kérdőjelezik meg. A sportfinanszírozási rendszer kritikusait rendszeresen hazafiatlan szemlélőkként állítja be, a futball és a tágan értett nemzeti identitás azonosítását elvégezve ezzel ideológiai munkát a kormányzat számára. Pályafutása szemléletes példája annak, hogyan hasznosítja a hatalom a sportmédiát politikai narratívák legitimálására.

Pál Szombathy

Propaganda

Szombathy Pál az Index.hu függetlenségi válságának kritikus szakaszában töltötte be a vezérigazgatói tisztséget, és irányítása alatt zajlottak azok az események, amelyek végül több mint hetven újságíró tömeges felmondásához vezettek. A szerkesztőség tagjai azután mondtak fel, hogy egyértelművé vált: a lap tulajdonosi és menedzsmentstruktúrája a szerkesztői függetlenség rovására alakult át. Szombathy kinevezése és tevékenysége jól szemlélteti azt a taktikát, amellyel a kormányhoz közel álló érdekek belülről, kulcspozíciók elfoglalásán keresztül számolják fel a független média működési feltételeit. Az Index esete mérföldkőnek számít a magyarországi médiaszabadság leépülésének dokumentált történetében.

Péter Takács

Korrupció Nepotizmus

Takács Péter kórházigazgatóból lett az Országos Kórházi Főigazgatóság igazgatóhelyettese 2020 végén, majd 2022-től egészségügyi államtitkár. Felesége, Kőszegi Éva Boglárka a Fidelitas alelnökeként még Szijjártó Péter elnöksége idején ismerte meg a későbbi külügyminisztert. Sógora, Kőszegi Gábor Árpád aláírási joggal rendelkező cégvezetőként irányította az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t, amely 2020. április 20-án - ugyanazon a napon, amikor a Külgazdasági és Külügyminisztérium 17 milliárd forintért ezer kínai lélegeztetőgépet rendelt a Fourcardinal Kft.-től - 10 százalékos részesedést szerzett a cégben, a nyereség 7/8 részéért cserébe. A Fourcardinal és a Silk Road Fund összesen mintegy 18,2 milliárd forint osztalékot fizetett ki, majd jogutód nélkül megszűntek. Nincs bizonyíték arra, hogy a pénzből Takács Péter vagy családja bármit kapott volna, amit ő tagad, azt állítva, hogy a Silk Road Fund révén '0 darab' lélegeztetőgép érkezett az országba. Az ügy 2026-ban is napirenden maradt, miután a Külügyminisztérium saját feljelentést tett a lélegeztetőgép-beszerzések hűtlen kezelésének gyanúja miatt, és Takács nyilvánosan védte a beszerzés túlárazását a járványügyi kereslettöbblettel.

László Tasnádi

Korrupció Nepotizmus

Tasnádi László pályafutását a kommunista pártállam titkosszolgálatainál kezdte, majd 2010 és 2016 között Pintér Sándor belügyminiszter rendészeti államtitkáraként, a miniszter bizalmasaként szolgált. A Direkt36 feltárása szerint 2019 végén Tasnádi 33 százalékos tulajdonrészt szerzett a Communication Technologies Kft.-ben, abban a közvetítő cégben, amely az izraeli NSO Group Pegasus kémszoftverét eljuttatta a magyar titkosszolgálatokhoz – egy nagyjából 6 millió eurós (2,5–3 milliárd forintos), közbeszerzés nélkül lebonyolított ügyletben. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat 2017 októberében, közbeszerzési eljárás mellőzésével szavazta meg a szoftver beszerzését, amelyet aztán legalább négy újságíró, valamint üzletemberek és jogászok ellen vetettek be 2018-tól kezdve. Tasnádi jelenleg Pintér Sándor egykori vagyonőr-cégbirodalmának, a Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nek az igazgatósági elnöke. Az eset dokumentált példája annak, hogy egy volt belügyi vezető, hivatala elhagyása után, üzleti haszonhoz jutott egy saját korábbi minisztériumához köthető, átláthatatlan biztonsági beszerzésből; a Pegasus-ügy máig nem járt felelősségre vonással, a kormány pedig a Szabad Európa szerint „lényegében nem reagált az azzal kapcsolatban felmerült kérdésekre”.

Tamás Terdik

Kultúrharc

Terdik Tamás budapesti rendőrfőkapitányként 2025 júniusában – gyülekezési hatósági jogkörében eljárva – megtiltotta a Budapest Pride felvonulás megtartását, annak ellenére, hogy a Fővárosi Önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal közösen szervezte volna az eseményt. A rendkívüli az volt, hogy a rendőrség még azelőtt hozott tiltó határozatot, hogy a főváros hivatalosan bejelentette volna a gyűlést, ami miatt Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott, a rendőrség „egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot, ezzel az erővel az unikornisok sétáltatását is betilthatta volna”. A Kúria június 11-én meg is semmisítette az első tiltó határozatot, ám a rendőrség másodszor is megtiltotta a felvonulást, így az esemény jogi bizonytalanság közepette, tömegtüntetésként valósult meg. A Terdik vezette rendőrség fellépése a 2025-ös országos, a Pride-ot korlátozó törvényi szabályozás első nagy horderejű végrehajtási aktusa volt, amelyet hazai és nemzetközi sajtó és jogvédők egyaránt a gyülekezési szabadság önkényes korlátozásaként értékeltek.

István Tiborcz

Korrupció Nepotizmus

Tiborcz István neve elválaszthatatlanul összeforrt az Elios Innovatív Zrt. közvilágítási botránnyal, amelynek vizsgálata során az EU csalásellenes hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat és ajánlattételi csalást tárt fel a közbeszerzési eljárásokban — Magyarország végül jelentős összeget fizetett vissza az uniós kasszába, de hazai büntetőeljárás nem indult. Viszonylag fiatal kora ellenére tekintélyes vagyonra tett szert állami szálakkal összefüggő ingatlan- és turisztikai ügyleteken keresztül, amelyek jellemzően átláthatóság nélküli, kirívóan kedvező feltételek mellett jöttek létre. Orbán Viktor vejéként az állami és magánérdekek összefonódásának szimbolikus figurájává vált: vállalatai szinte kizárólag a kormányzati közelség révén megnyíló lehetőségekből profitálnak. Esete az oligarchikus rendszer működési logikájának egyik legszemléletesebb és legjobban dokumentált példájaként szerepel a független magyar sajtó és a nemzetközi média elemzéseiben.

András Tombor

Megafon Korrupció

Tombor András, az első Orbán-kormány egykori biztonságpolitikai tanácsadója és Habony Árpád szűk köréhez tartozó üzletember, 2017. június 1-jén az általa alapított Mandiner Press Kft.-n keresztül szerezte meg a Mandiner hírportált. A felvásárlást megelőzően, 2017 februárjában az Átlátszó feltárta, hogy Tombor reklámcégébe, az Atmediaba egy rejtélyes luxemburgi befektető, a Mangusta Invest SA szállt be, amelynek igazgatói ellentmondásos nemzetközi pénzügyi ügyletekhez, köztük egy állítólagos orosz-angolai adósságrendezési konstrukcióhoz köthetők - jelezve, hogy a Mandiner megszerzése mögött átláthatatlan tulajdonosi háttér állhat. Az Index 2017-es cikke szerint a Mandiner - amely korábban jobboldali, de kormánykritikus hangokat is megjelentető blogportál volt - Tombor tulajdonszerzésével kormányközeli kézbe került, és két munkatársat el is távolítottak az impresszumból. Tombor egyúttal a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója is, amely a következő években a kormányzat egyik legnagyobb, közpénzből táplált káderképző intézményévé és médiabirodalmává nőtte ki magát.

László Tóth

Korrupció

Tóth László, a Magyar Judo Szövetség elnöke, egyik tulajdonosa a TMT Technics Kft.-nek, amely a járvány alatt közvetítőként szállított egészségügyi eszközöket az államnak. A cég 226 ezer euróért vásárolt Kínából egy maszkgyártó gépsort, majd azt szinte azonnal, közel háromszoros áron, 600 ezer euróért adta tovább az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak, miközben hasonló kapacitású kínai gépsorok online piactereken ennek az árnak töredékéért, mintegy 60 ezer euróért is elérhetők voltak. A rendőrség elutasította a költségvetési csalás gyanúja miatti nyomozást, amit a sajtó szerint a hatóság meglepően nehezen követhető indoklással tett. Tóth László neve a lélegeztetőgép-beszerzések kapcsán is felmerült: cége a mintegy 17 ezer egységes állami program tíz hazai beszállítója közé tartozott. Az ügy a Covid-időszak egészségügyi közbeszerzéseinek tágabb, rendre frissen alapított vagy profilt frissen váltó közvetítő cégekre épülő mintázatát illusztrálja.

László Trócsányi

Korrupció

Az ellenőrzési és egyensúlyi rendszert gyengítőként bírált alkotmányos és igazságügyi változások kulcsfontosságú tervezője és nemzetközi védelmezője. Azt állította, hogy az EU-nak ki kell maradnia a „belső" magyar jogállamisági ügyekből, intellektuális fedezetet nyújtva az illiberális reformoknak az európai szinten.

TV2 Csoport

Korrupció Propaganda

A TV2 Csoport hivatalos többségi tulajdonosa évek óta az AGBVK Zrt. nevű vagyonkezelő cég, amely papíron mások vagyonát kezeli, a tényleges haszonhúzó kilétét azonban évekig homályban hagyta. 2025 szeptemberében kiderült, hogy Mészáros Lőrinc üzleti körének zászlóshajója, a Talentis Group Zrt. mintegy 28,5 milliárd forintot - jórészt dollárban, kisebb részben forintban és euróban - utalt át az AGBVK-nak, ami nagyságrendileg megfelel a TV2 becsült piaci értékének. 2026 áprilisában a Mészáros-csoport első alkalommal nyilvánosan is elismerte, hogy a TV2 az övék, amikor közleményben jelentették ki, hogy a tulajdonosi kör sem piaci, sem nyomott áron nem tervezi eladni a csatornát. A csatorna 2015 óta - előbb Andy Vajna, majd Mészáros Lőrinc tulajdonlása alatt - folyamatosan a Fidesz egyik legfontosabb propagandaeszközeként működik, évi milliárdos állami hirdetési bevétel mellett.

V4NA

Propaganda Kreml-barát

A V4NA hírügynökséget 2018 végén hozták létre Habony Árpád (40%), a KESMA-hoz köthető New Wave Media Group (57%) és Szalay-Bobrovniczky Kristóf, akkori londoni nagykövet (3%) tulajdonában. Az ügynökség magát egy 50 fős, gyorsreagálású, nemzetközi újságírói stábbal rendelkező londoni hírszerkesztőségként hirdette, valójában azonban - az Átlátszó 2022-es feltárása szerint - a hírek túlnyomó részét Budapesten, az óbudai Globe 3 irodaházban írták, a cégnek soha nem volt kettőnél több brit alkalmazottja, a londoni cím pedig egy tucatnyi másik céget is "székhelyeztető" postafiók-szolgáltatás volt. A V4NA a Balkánon és a visegrádi országokban terjesztette az Orbán-kormány álláspontjával egybecsengő, EU-kritikus és Ukrajna-szkeptikus tartalmakat.

Gergely Váczi

Propaganda

A TV2 műsorvezetőjeként részt vett a 2018-as és 2022-es Fidesz-párti videókban, amelyekben a híros munkatársak kinyilvánították, hogy Orbánra szavaznak, és a nézőket is erre buzdították – ezzel a szerkesztői semlegesség minimális normáit is feladva. Olyan csatornán vezet műsorokat, amely fizetett és nem fizetett kormánypárti tartalmakat egyaránt sugároz, köztük a háborúval riogató, „Tények Extra" nevű Facebook-szpotokat. Személyes hitelességét kölcsönzi pártpolitikai kampányoknak egy olyan médiakörnyezetben, ahol a szabályozói fellépés következetes végrehajtása hiányzik.

Andy Vajna

Korrupció Propaganda

Vajna András (Andy Vajna) Orbán Viktor kormánybiztosaként, az állami Eximbank többmilliárd forintos hitelének segítségével vásárolta meg 2015 végén az eladósodott TV2-t, amelyet két és fél év alatt, Habony Árpád közreműködésével, a Fidesz egyik legfontosabb propagandacsatornájává alakítottak. A csatorna évi 5 milliárd forintos állami hirdetési bevétel és további 4 milliárd forintos kábelszolgáltatói díj mellett is 2016-ban 6, 2017-ben pedig 2 milliárd forintos veszteséget termelt. 2019-es cikkek szerint Vajna már 2016-ban, tehát a hivatalos tulajdonváltás előtt évekkel eladta a csatornát: egy cinkotai kisvállalkozás, a Businesshelp Kft. 2016-os mérleg szerint 7,8 milliárd forintot fizetett ki előlegként a TV2-t birtokló MBC-nek, ami 2019-re már közel 20 milliárd forintra nőtt - úgy, hogy a valódi vevő hivatalosan sosem jelent meg tulajdonosként. A rejtett tulajdonosváltás csak Vajna 2019 januári halála után derült ki, amikor a TV2-t hivatalosan is Mészáros Lőrinc vette át.

András Zs. Varga

Korrupció

Bizonyított Fidesz-lojalistaként nevezték ki főbírónak anélkül, hogy rendes bíróként szerzett volna előzetes tapasztalatot, a bírói önkormányzati testületek akarata ellenére. Kinevezésével 9 éves időtartamra töltötték fel a legfelsőbb bíróságot rendszerhű személyekkel, tovább erodálva az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Judit Varga

Propaganda Korrupció

A jogállamiság visszaszorulásának központi politikai védelmezője, az uniós jelentéseket „abszurdnak és valótlannak" minősítette. Megtagadta az együttműködést az újságírók és ellenzékiek illegális megfigyelését vizsgáló Pegasus-bizottsággal. Minisztériuma aktívan blokkolta az átláthatósági és elszámoltathatósági mechanizmusokat.

Mihály Varga

Kreml-barát Korrupció

Varga Mihály pénzügyminiszter írta alá 2019 februárjában Nyikolaj Koszovval, az orosz vezetésű Nemzetközi Beruházási Bank (NBB) elnökével a bank budapesti székhelyéről szóló megállapodást, amely alapján a bank mentességet kapott minden adó és egyéb közteher megfizetése alól, nem lett alávetve pénzügyi vagy szabályozói felügyeletnek, munkatársai és családtagjaik pedig diplomáciai mentességet és korlátlan beutazási jogot kaptak. Az akkori ellenzéki képviselő, Gurmai Zita a megállapodást "Putyin trójai falovának" nevezte, és úgy fogalmazott, hogy az "példátlan lehetőséget" ad arra, hogy potenciálisan kockázatos személyek ellenőrizetlenül léphessenek be az EU területére. A Direkt36 2019-es tudósítása szerint Varga a bank vezetésében a legmagasabb szinten képviselte Magyarországot, és 2019 februárjában Moszkvába utazott, hogy egy másik, orosz vezetésű pénzintézethez való csatlakozásról tárgyaljon. Az Átlátszó 2024 januári feltárása szerint emellett Varga családja egy kizárólag erre a célra létrehozott cégen (Gyenes Resort Kft.) keresztül vásárolt meg egy 169 millió forintra becsült balatoni luxusingatlant: a cégnek "csak egy ingatlana és annyi bevétele volt, amennyit a Varga család bérleti díj fejében fizetett nekik", a 2022-es eladás után a cég gyakorlatilag megszűnt működni, majd 2023 végén végelszámolás alá került. Varga tehát egyszerre volt az orosz állami bankkal kötött, annak kiterjedt kedvezményeket biztosító megállapodás aláírója, és egy átlátszatlan, egyetlen célra létrehozott céges konstrukció révén megszerzett balatoni luxusingatlan haszonélvezője.

Attila Várhegyi

Korrupció

Várhegyi Attilát jogerősen elítélték sikkasztásért és kapcsolódó bűncselekményekért, amelyek a Mahir Szolnok Kft.-n keresztül bonyolított fiktív számlás konstrukcióhoz köthetők, s amelyek az 1990-es évekre nyúlnak vissza. Az ügyet jogerős ítélettel zárta le a bíróság, Várhegyi felfüggesztett szabadságvesztés-büntetést kapott. A büntetőítélet ellenére a Fideszen belül fontos pártfunkcionáriusi szerepkört töltött be, ami korai jelzése volt annak, hogy a párton belüli korrupció nem jár szükségszerűen politikai következményekkel. Esete precedensértékű: megmutatta, hogy a Fideszhez kötődő személyek bírósági elítélése sem vezet automatikusan pártbeli kizáráshoz vagy politikai elszigetelődéshez, ezzel megalapozva a büntetlenség kultúráját, amely a következő évtizedekben tovább mélyült.

Attila Vári

Korrupció Nepotizmus

Vári Attila kétszeres olimpiai és világbajnok vízilabdázó 2018 szeptemberétől 2022 októberéig volt a Magyar Vízilabda-szövetség elnöke; 2019-ben a Fidesz-KDNP közös pécsi polgármesterjelöltjeként indult, majd vereség után a helyi Fidesz-frakció tagja lett. Elnöksége alatt a szövetség - utódja, Madaras Norbert által megrendelt átláthatósági jelentés szerint - szinte fékek nélkül, kaotikusan költekezett: 2019-ben 93 millió forintért (219 ezer euróért) vásároltak egy használt Mercedes-Benz Tourismo buszt, amelyet alig használtak, és amelynek üzemeltetése - mivel az amortizáció meghaladta a bérleti bevételt - folyamatosan veszteséges volt; az utódvezetés 2023-ban a felét sem érő áron, karbantartás hiányában és hiányzó ülésekkel adta tovább a járművet. A szövetség Vári elnöksége alatt összesen 487 millió forintos hiányt halmozott fel; lemondása óta a Közbeszerzési Döntőbizottság több millió forintos bírságot is kiszabott a szövetségre szabálytalan beszerzési eljárások miatt, és Vári elnöksége idejéről hűtlen kezelés gyanúja miatt büntetőeljárás is folyik.

János Vásárhelyi

Korrupció

Vásárhelyi János 2004 és 2016 között vezette a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthont, ahol felügyeleti pozíciójával visszaélve legalább tíz kiskorú fiú gondozottját zaklatta és erőszakolta meg. 2019 szeptemberében jogerősen nyolc év börtönre ítélték szexuális erőszakért és kényszerítésért - jóval enyhébben, mint amit az ügyészség kért (22,5 év) -, mert a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe kitüntetésekkel is elismert szakmai teljesítményét. A kitüntetések között szerepelt a Fővárosi Bárczy István-díj (2015) és a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata (2016), utóbbi felterjesztését Balog Zoltán akkori emberi erőforrások minisztere is támogatta. A Bárczy-díjat 2019-ben, a botrány nyilvánosságra kerülése után visszavonták. Helyettesét, Kónya Endrét, aki az ügy eltussolásában is közreműködött, Novák Katalin köztársasági elnök 2023-ban kegyelemben részesítette, ami később Novák lemondásához vezető botrányt robbantott ki. Vásárhelyi Jánost 2026 áprilisában, büntetése kétharmadának letöltése után feltételesen szabadlábra helyezték.

Miklós Vaszily

Propaganda

Vaszily Miklós kulcsszerepet játszott abban a folyamatban, amelynek során a független Origo hírportált kormánypárti szócsővé alakították át, és amelynek nyomán a szerkesztőség számos meghatározó újságírója felmondott. Ezt követően az Indamedia megszerzésén keresztül befolyást szerzett az Index.hu felett is, majd vezető pozíciókat töltött be az állami médiában, a TV2-nél és az Echo TV-nél — mindhárom a Fidesz médiabirodalmának meghatározó csomópontja. Karrierje a médiafoglalás tágabb stratégiájának szerves részét képezi: az állami hirdetések elosztása és a tulajdonosi struktúrák átalakítása révén szisztematikusan szorítják ki a kritikus újságírást a médiatérből. Tevékenysége jól mutatja, hogyan működnek egymást erősítő mechanizmusként a szerkesztői kinevezések, a cégtulajdon és az állami forrásokhoz való hozzáférés a független sajtó felszámolásában.

Gábor Végh

Stadionépítés Korrupció

Végh Gábor egyszerre elnöke a magyar élvonalbeli Zalaegerszegi TE-nek (ZTE) és a szlovéniai másodosztályú NK Nafta 1903-nak; a 444.hu 2023-as cikke szerint "meglepő", hogy a szlovén klub elnöke a Mészáros Lőrinchez közel álló Végh Gábor, miközben a magyar kormány 570 millió forintot utalt át a Bethlen Gábor Alapon keresztül a szlovén csapat akadémiájának fejlesztésére. Az Átlátszó 2016-os "Stadionláz" sorozata szerint Végh cége, a Pharos '95 Kft. már korábban is a felcsúti körhöz kötődő stadionépítési vállalkozások között szerepelt, több vidéki stadion (köztük Mezőkövesd, Balmazújváros, Békéscsaba és Zalaegerszeg) felújításában vett részt, miközben a cégjegyzék adatai szerint a cég címeként Mészáros Lőrinc állandó lakcíme szerepelt - vagyis Végh saját klubja, a ZTE stadionjának felújítását is olyan cégen keresztül bonyolította, amely a hivatalos nyilvántartás szerint Mészáros Lőrinchez köthető címen volt bejegyezve.

Vilmos Velkovics

Propaganda Kreml-barát

A HírTV műsorvezetőjeként agresszívan terjeszti a kormány háborúval kapcsolatos narratíváit, köztük náci propagandapéldákat idézve fel olyan módon, amelyet kritikusai a történelmi bűnök relativizálásaként vagy bagatellizálásaként értékelnek, a jelenkori üzenetek igazolása céljából. Hozzájárul a kormánypárti közönség radikalizálódásához azzal, hogy a szélsőséges álláspontokat józan észként tünteti fel, miközben az ellenzéket és a nyugati szereplőket démonizálja. A Fidesz-közeli csatornák talk-show-műsorvezetőinek azon körébe tartozik, akik adásaikban a dezinformációt, a történelmi relativizmust és a személyes támadásokat ötvözik.

Attila Vidnyánszky

Egyetemrablás Kultúrharc

Vidnyánszky Attilát, a Nemzeti Színház igazgatóját 2020. július 31-én választották meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) fenntartó alapítvány kuratóriumi elnökének, a felsőoktatási modellváltás részeként, amely az egyetemet állami fenntartásból alapítványi irányítás alá helyezte. Az SZFE szenátusa szerint a kuratórium olyan dokumentumokat fogadtatott el, amelyek felszámolták az egyetem autonómiájának minden lényegi elemét: az intézmény nem dönthetett saját működési szabályzatáról, költségvetéséről, fejlesztési tervéről, és nem választhatta meg saját rektorát vagy nevezhetett ki intézetvezetőket. A szenátus szerint mindezt egyeztetés nélkül, a korábbi minisztériumi ígéretekkel ellentétben tették meg. A döntés nyomán 2020 nyarán-őszén a szenátus tagjai lemondtak, oktatók és hallgatók tiltakoztak, és hónapokig tartó hallgatói épületfoglalás kezdődött az egyetemen. Vidnyánszkyt 2026 szeptemberében leváltották a kuratórium éléről, miután egy nyári törvénymódosítás az alapítványi fenntartású egyetemek felett az oktatásért felelős minisztert ruházta fel az alapítói jogokkal; utóda Kovács András Bálint filmtörténész lett.

Eszter Vitályos

Propaganda Korrupció

Fidesz-es képviselőként és kormányszóvivőként egy állami forrásból 10 millió forintot kapott „civil" szervezet nagy méretű óriásplakátokon hirdette, ezzel közpénzt csatornázva saját személyes márkaépítésébe. A 2022-es kampányban grandiózus infrastrukturális ígéretekkel állt elő, amelyekről nyomozó utánkövetések csak részleges vagy semmilyen teljesítést mutattak ki, láthatóvá téve az ígérgetés és a megvalósítás közötti szakadékot. Kormányszóvivői szerepét a Fidesz politikájának agresszív védelmére használja, miközben elhallgatja az agytrösztök által dokumentált szisztematikus közpénzvisszaélést.

Pál Völner

Korrupció

Súlyos korrupciós ügybe keveredett: azzal vádolják, hogy rendszeres kenőpénzeket fogadott el a végrehajtói kamara elnökétől kinevezések és állami kedvezmények fejében. Ez az eset azon ritka esetek egyike, amikor a magyar ügyészség ténylegesen eljárást indított egy fideszhez köthető tisztviselő ellen, valószínűleg azért, mert a bizonyítékok megcáfolhatatlanok voltak. Az ügy nyilvánossá válása után lemondott képviselői mandátumáról és kilépett a Fideszből.

László Windisch

Korrupció

Windisch László 2013 és 2019 között a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke volt, majd 2022. július 6-án választották meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökévé. Elnöksége alatt az ÁSZ 2024 februárjában megállapította, hogy hat ellenzéki párt – a DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP, az LMP és a Párbeszéd – összesen 261,26 millió forint tiltott támogatást fogadott el a 2022-es választási kampányban a Mindenki Magyarországa Mozgalomtól, és kötelezte őket az összeg 15 napon belüli visszafizetésére; a Momentum és a Jobbik elnöksége a döntést a kormány politikai eszközeként, a 2024-es önkormányzati választás előtti időzítés miatt bírálta. 2026 júniusában Windisch a Fővárosi Törvényszékhez fordult, hogy indítványozza Bíró Ferenc, az uniós nyomásra 2023-ban létrehozott, a korrupciós kockázatok feltárására és az uniós források felhasználásának ellenőrzésére hivatott Integritás Hatóság elnökének felmentését, miután a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással vádolta meg Bírót. Az eset dokumentált példája annak, hogy egy Fidesz-korszakban kinevezett állami vezető a saját intézményi jogkörét egy korrupció elleni ellenőrző szerv vezetője elleni fellépésre használta fel.