A FIDESZ-közeli közéleti szereplők nyilvántartása
János Áder
Gyula Balásy
Zoltán Balog
Zsolt Bayer
Balázs Bende
Dániel Bohár
Zsolt Borkai
Zoltán Fekete-Szalóky
Gábor Gönczi
Gergely Gulyás
Árpád Habony
Tünde Handó
Balázs Hankó
Péter Hoppál
Jaber
Gellért Jászai
JCDecaux Hungary
Csaba Káel
Monika Karas
Máté Kocsis
Zsófia Koncz
Lajos Kósa
Zoltán Kovács
László Kövér
Zita Kroó
Gábor Kubatov
János Lázár
Gábor Liszkay
Lotfi Begi
Anikó Marsi
Ádám Matolcsy
György Matolcsy
Megafon Központ
Mészáros Lőrinc
Sándor Németh
Szilárd Németh
Németh Zsolt
György Nógrádi
Katalin Novák
Orbán Ráhel
Viktor Orbán
Ilona Pálffy
Papp Dániel
Sándor Pintér
Zoltán Pokorni
Péter Polt
Zsófia Rácz
Rákay Philip
Zoltán Rákosfalvy
Rogán Antal
György Schadl
Lajos Simicska
Somlai Bálint
István Stumpf
József Szájer
Annamária Szalai
Vivien Szalai
Kristóf Szalay-Bobrovniczky
Vajk Szente
Péter Szijjártó
György Szöllősi
Pál Szombathy
István Tiborcz
László Trócsányi
Gergely Váczi
András Zs. Varga
Judit Varga
Attila Várhegyi
Miklós Vaszily
Vilmos Velkovics
Eszter Vitályos
Pál Völner
János Áder
Következetesen aláírta a Fidesz legilliberálisabb jogszabályait, köztük a jogi nemváltás tilalmát, annak ellenére, hogy egyértelmű emberi jogi aggályok merültek fel. Az elnöki ellenőrző funkció gyakorlása helyett gumibélyegzőként szolgált a rezsim alkotmányos változásaihoz.
Gyula Balásy
Balásy Gyula cégei — a Lounge Design és a New Land Media — évek alatt de facto monopóliumot építettek ki az állami kommunikációs közbeszerzések piacán, miközben a kiírási feltételeket rendre az ő vállalatainak profiljára szabták. A kormány propagandakampányainak — így a nemzeti konzultációknak, az EU-ellenes és bevándorlásellenes óriásplakát-dömpingnek — ő volt a fő kivitelezője, amely kampányok finanszírozása messze meghaladta a piaci árakat. Magyar Péter, a volt Diákhitel Központ vezérigazgatója nyilvánosan azzal vádolta, hogy cégei gyenge minőségű munkát végeznek, sokszorosát felszámítva a piaci áraknak. A rendszer eredménye: közpénzek milliárdjait csatornázták egyetlen, Fideszhez lojális kommunikációs csoporthoz, miközben a versenytársak eleve kizárattak a valódi versenyből.
Zoltán Balog
Vizsgálatok és bennfentes források szerint erőteljesen szorgalmazta a vitatott elnöki kegyelmet, amely megbuktatta Novákot, megvédve egy egyházhoz kötődő elkövető bűntársát. A botrány feltárta, hogyan fonódnak össze a politikai és vallási hatalmi hálózatok az elkövetők védelmére az Orbán-rendszerben.
Zsolt Bayer
Bayer Zsolt publicista évtizedek alatt a magyarországi gyűlöletbeszéd egyik legismertebb képviselőjévé vált, miközben a Fideszhez fűződő személyes barátsága politikai védelmet biztosított számára. Romákkal kapcsolatos írásaiban „állatoknak" nevezte őket, akik nem tudnak emberek között élni — ez a szóhasználat a szélsőséges rasszizmust a kormánypárt holdudvarából normalizálta. A menekültválság idején 14 éven felüli összes menekültfiút „potenciális terroristának" titulálta, hozzájárulva az idegengyűlölet állami szintű erősítéséhez. Ismételt gyűlöletbeszéd miatti bírságok és széles körű nemzetközi felháborodás ellenére a magyar állam magas kitüntetésben részesítette, ami félreérthetetlen jelzést küldött arról, hogy az ilyen megnyilvánulások a rendszeren belül nem járnak következményekkel.
Balázs Bende
Felvételen rögzítették, amint a szerkesztőség munkatársait arról tájékoztatta, hogy „ez az intézmény nem támogatja az ellenzéki összefogást", és feladatuk a kormány segítése. „Világ" című műsorát a kormányzati politika dicséretére és az olyan vélt ellenségek, mint Soros, támadására használja. A 2022-es választások előestéjén adófizetők által finanszírozott csatornán nyíltan a kormánynak agitált adásban. Ezzel a közmédia pártpropaganda-eszközzé süllyesztésének szimbolikus figurájává vált. Tevékenysége alapvetően sérti az újságírói függetlenség és a közszolgálati média elveit.
Dániel Bohár
Bohár Dániel a Megafon Központhoz köthető egyik legismertebb arc, aki az államilag finanszírozott befolyásolási műveletek frontvonalában dolgozik. Közösségi médiás tartalmain keresztül rendszeres résztvevője az ellenzéki politikusok és az EU ellen irányuló, szponzorált dezinformációs kampányoknak, amelyek az európai parlamenti választások előtt különösen felgyorsultak. Tens of millions of forints flowed into emotionally manipulative videos and smear content channeled through his platforms — elsősorban „háborús félelmet" keltő anyagok formájában, amelyek a 2024-es kampányidőszakban milliós nézettséget értek el. Az EDMO vizsgálata megállapította, hogy a szponzorált dezinformáció Magyarországon a 2024-es EP-választási kampány alatt különösen nagy terjedelmet öltött, és ebben Bohár tartalmai kiemelkedő szerepet játszottak.
Zsolt Borkai
Egy jachtos szex-és korrupciós botrányban leplezték le, amely offshore-kötődésű ügyvédet és audi-telkes ingatlanügyleteket érintett. A botrány jelképévé vált annak, hogyan keveri össze a helyi fideszes elit a közfunkciót, az EU-támogatású fejlesztéseket és a magánluxust. Végül lemondott, de büntetőeljárás nem indult ellene.
Zoltán Fekete-Szalóky
Fekete-Szalóky Zoltán az Index főszerkesztőjeként a portál oligarchikus átállásának kulcsfigurájává vált. Nyíltan elismerte, hogy az Index finanszírozásában Mészáros Lőrinc — Orbán Viktor leggazdagabb oligorchabarátja — is szerepet játszik, miközben a szerkesztőség látszólagos függetlenségét igyekezett fenntartani. Neve a rezsimet kiszolgáló, PR-szerű interjúkhoz kötődik: Szíjj Lászlóval készített riportját egyes médiaelemzők az újságírói oktatásban elrettentő példaként emlegették. Az Index így az egyik legolvasottabb magyar hírportál pozícióját megtartva egyre inkább propagandatartalmat közvetít — a „kapott média" klasszikus mintázata szerint, amely a névleges függetlenség látszatán keresztül jóval hatékonyabban működik, mint a nyíltan kormányzati kiadványok.
Gábor Gönczi
A TV2 „Tények" című kormánypropaganda-zászlóshajójának műsorvezetője, amely rendszeresen lejárató anyagokat közöl az ellenzékről. Részt vett a 2018-as és 2022-es kampányvideókban, amelyekben nyíltan bejelentette, hogy Orbánra szavaz, és nézőit is erre biztatta – ez több millió forintos választási törvénysértési bírságot vont maga után a TV2 számára. Nemrégiben bekapcsolódott az Orbán-közeli Digitális Polgári Körök (DPK) tevékenységébe, tovább mosva el a határt a híradós újságírás és a pártpropaganda között. Magatartása a közéleti szerkesztői függetlenség teljes feladásának iskolapéldája.
Gergely Gulyás
A heti „Kormányinfó" sajtótájékoztatók fő arca, amelyek a kormányzati narratíva terjesztésének, az ellenzék támadásának és a botrányok összeesküvés-elméletté átkeretezésének központi eszközei. Rendszeresen védelmezi az EU-val, a NATO-val és Ukrajna ügyével kapcsolatos ellentmondásos kormányálláspontokat, a külföldi kritikákat szuverenitás elleni támadásként festve le. A 2010 utáni alkotmányos átalakítások egyik értelmi szerzőjeként kulcsszerepe volt az ellenőrző mechanizmusokat gyengítő, a hatalmat koncentráló intézményi változások kidolgozásában. Tevékenysége a demokratikus intézményrendszer tudatos lebontásának szimbolikus figurájává teszi.
Árpád Habony
Széles körben őt tartják a Fidesz álhír-vezérelt, bevándorlásellenes propagandastratégiájának fő architektjének. Később társtulajdonosa lett a V4NA hírügynökségnek, és meghatározó szerepet játszott abban, hogy több száz kormányközeli médiaoutletet tömörítsenek a KESMA konglomerátumba, ezzel centralizálva a médiairányítást.
Tünde Handó
Kivételes hatásköröket kapott bírák kinevezésére, áthelyezésére és fegyelmi eljárások lefolytatására, félresöpörve az Országos Bírói Tanácsot és megszegve az európai igazságszolgáltatási függetlenségi standardokat. Egy centralizált, politikailag kontrollált bírósági igazgatást hozott létre, amely aláaknázta a hatalmi ágak elválasztását.
Balázs Hankó
Hankó Balázs miniszterként kulcsszerepet játszott azokban az egyetemi irányítási reformokban, amelyek az Európai Bizottságot arra késztették, hogy felfüggessze az Erasmus+ és a Horizon finanszírozást a magyar intézmények számára — közvetlen anyagi kárt okozva több tízezer magyar hallgatónak és kutatónak. Az EU jogi aggályaira Hankó nyilvánosan úgy reagált, hogy azokat politikai támadásként utasította el, hozzájárulva az intézmény elleni hazai közhangulat mérgezéséhez. Miközben sajtónyilatkozataiban a diákok érdekeit hangoztatta, egyidejűleg elutasította azokat a kompromisszumos megoldásokat, amelyek fenntartották volna a kormányzati kontrollt az egyetemi kuratóriumok felett. A helyzet mögött az az átfogó oktatáspolitikai irány húzódik meg, amelynek célja az autonóm akadémiai intézmények felváltása lojális, politikailag kontrollált testületekkel.
Péter Hoppál
Hoppál Péter Fidesz-képviselő és volt kulturális államtitkár a rendszer hűséges kulturális katonájaként azonosítható, aki nevét adta Orbán Viktort és a Fideszt dicsőítő kampánydalokhoz és személyiségkultuszt idéző kampányanyagokhoz. Közbeszerzési visszaélések gyanúja is övezi: felesége önkormányzati kommunikációs szerződések keretében kapott milliókat, miközben a munkavégzés bizonyítékát nem sikerült felmutatni, ami a közpénzek visszaélésszerű felhasználására utal. Hoppál politikusi karrierjét végig a kulturális intézményrendszer politikai kontrollja alá vonásának következetes támogatása jellemezte, összhangban a Fidesz kulturális hegemóniát célzó projektjével. Egyszerre testesíti meg a politikai lojalitás által jutalmazott karrierépítést és a közfunkcióhoz kapcsolt magángazdagodást.
Jaber
Kormánypárti kampányarcként jelenik meg a Mandiner és a Digitális Polgári Körök (DPK) formátumaiban, videóüzeneteivel Magyar Pétert támadja és védi a kormány narratíváját. Személyessé és fiatalabbak számára vonzóvá teszi a Fidesz kemény üzeneteit, a rendszer bírálatát a magyarok veszélyeztetéseként keretezve. A populáris kultúra és kisebbségi szereplők Fidesz kommunikációs ökoszisztémájába történő integrálásának szimbólumává vált. Tevékenysége jól példázza, hogyan használja a hatalom a kulturális szereplőket politikai célok legitimálására.
Gellért Jászai
Jászai Gellért a 4iG vezérigazgatójaként a Fidesz-rendszer egyik legszorosabban kötődő üzleti haszonélvezőjévé vált. A vállalat meteoritszerű növekedése nagyrészt nem piaci versenynek, hanem állami szerződések, titkos állami tőkebefecskendezések és politikailag koordinált felvásárlások sorozatának köszönhető. A Direkt36 vizsgálatai feltárták, hogy milliárdokat pumpáltak állami forrásokból — részben titokban, magántőkealapok közvetítésével — a 4iG-be, miközben a cég hadipari és telekommunikációs vállalatokat vásárolt az államtól. A Vodafone Magyarország felvásárlása politikai viharokat kavart, mivel az ügylet körül az állam szerepe és a vételár megalapozottsága egyaránt kérdésesnek bizonyult. Jászai az IT- és telekommunikációs szektor oligarchikus koncentrációjának szimbólumává vált, ahol a politikai közelség rendszerszintű versenyelőnnyé alakul.
JCDecaux Hungary
A JCDecaux Hungary olyan kültéri reklámpiacon működött, amelyen a kormánypárti szereplők messze felülmúlták az ellenzéket a plakátkampányokban, miközben az állami tájékoztatás és a pártpropaganda közötti határok egyre inkább elmosódtak. A vállalat teret biztosított a CÖF és más kormányközeli civil szervezetek (GONGO-k) számára, amelyek közpénzek felhasználásával EU-ellenes, bevándorló-ellenes és ellenzéket támadó üzeneteket sugároztak. Mindeközben a Fideszhez köthető kültéri reklámvállalatok extrém kedvezményeket nyújtottak a kormánypárt kampányainak, tovább torzítva a politikai kommunikáció egyenlő feltételeit. A piac szerkezetét és a hirdetési díjak átláthatatlanságát számos elemzés az információs környezet szándékos torzításaként értékelte.
Csaba Káel
Káel Csaba filmügyi kormánybiztosként és a Nemzeti Filmintézet elnökeként egy olyan rendszer felett felügyelt, amelyben az állami filmpénzek elosztása egyre inkább a kormányzati narratívákhoz igazodó alkotásoknak kedvezett. Az intézet irányítása alatt a hazai filmipar látványos terjeszkedésen ment át, amelynek anyagi alapját nagyrészt átláthatatlan döntési mechanizmusokon alapuló állami ösztönzők biztosították. Több szakmai forrás is arról számolt be, hogy a kormánykritikus alkotók forgatókönyvei nagyobb valószínűséggel kerültek elutasításra, mint a politikailag semleges vagy pártszimpatizáns projektek. Káel mandátuma 2026 tavaszán lejárt; az NFI ezt követően bejelentette, hogy a következő kormányváltásig felfüggeszti a filmfinanszírozást.
Monika Karas
Szalai Annamária utódjaként vette át a médiahatóság irányítását, szintén fideszes háttérrel. Olyan testületet vezetett, amelynek minden tagját a Fidesz jelölte, ezzel intézményes szinten rögzítve a szabályozói kontrollt a közszolgálati és kereskedelmi média felett. Elnöksége alatt a műsorterjesztési engedélyezési rendszer egyértelműen a kormányközeli csatornákat részesítette előnyben. A médiahatóság munkája így a független sajtó szisztematikus visszaszorításának eszközévé vált.
Máté Kocsis
Kocsis Máté nyíltan homofób kijelentéseivel – köztük az 'Éljen a hetero büszkeség!' felkiáltással, amellyel egy ellenzéki leszbikus politikust gúnyolt ki – az egyik legismertebb arcává vált a Fidesz kultúrharcának. Politikusi pozícióját rendszeresen arra használta, hogy független médiaszerveket és ellenzéki személyiségeket támadjanak, ezzel is erősítve a kormányzati propaganda narratíváit. Budapesti pártelnökként és frakcióvezetőként kulcsszerepet játszott abban, hogy a Fidesz merevebb, konfrontatívabb kultúrpolitikai irányvonalat képviseljen az ország fővárosában is. Tevékenysége a tolerancia és a pluralizmus nyilvános diskurzusát szűkítő, tudatos politikai stratégia részét képezi.
Zsófia Koncz
A 2020-as borsod-6-os időközi választáson győzött, hogy megőrizze a Fidesz alkotmányos kétharmados szupermajoritását, elhunyt apja örököseként erősen személyre szabott kampányban indult. Egyenlőtlen médiaterepen szerzett mandátumot, ahol a kormánymédia az összes erőforrásával a Fidesz javára alakította a választás képét. Fiatal fideszesként az illiberális alkotmányos és választási szabályok fenntartását támogatja, amelyek a kormánypárt dominanciáját rögzítik. Mandátuma a politikai örökség és a rendszer-reprodukció összefonódásának jelképe.
Lajos Kósa
Mélyen érintett a „csengeri örökség" ügyben, amelyben egy háziasszony egy fiktív 1300 milliárd forintos vagyon feletti rendelkezési jogát ígérte neki. Dokumentumok tanúsítják, hogy hatalmas összegeket szántak az édesanyjának és a feleségének. Az ügy máig megválaszolatlan kérdéseket vet fel az ítélőképességével és az esetleges korrupcióval kapcsolatban.
Zoltán Kovács
Az NGO-ellenes „Stop Soros" és bevándorlásellenes kampányok egyik kulcsfigurája, aki nyilvánosan védte az NGO-kat sújtó büntető adókat, és összeesküvés-elméleti narratívákat terjesztett egy állítólagos „Soros-hálózat" irányításáról. Rendszeresen azt állította, hogy ez a hálózat szervezi a bevándorlók „támadásait" és a zavargásokat Európában. A kormány nemzetközi propagandájának központi alakjaként illiberális politikákat igazolt a külföldi közvélemény előtt.
László Kövér
Fegyelmi hatalmát arra használja, hogy hatalmas bírságokat és precedens nélküli kitiltásokat szabjon ki az ellenzéki képviselőkre tiltakozásaik miatt, ismételten megsértve a szólásszabadsághoz fűződő jogokat, amit a strasbourgi bíróság is megerősített. Blokkolja az ellenzéki rendezvényeket a Parlamentben, beleértve az LMBTQ-tematikájú eseményeket is, és eljárási hatalmát a disszidens hangok elhallgattatására használja.
Zita Kroó
Az Origótól a PestiSrácokhoz és más kormánypárti portálokhoz igazolt, részt vesz abban az újságírói ökoszisztémában, amely rendszeresen lejárató anyagokat gyárt az ellenzék és a civil szféra ellen. Erősen pártpárti online narratívákhoz járul hozzá, amelyek kiegészítik a televíziós propagandát. Segít normalizálni a politikai újságírás olyan stílusát, ahol a kormány szócsöveit kritika nélkül hírekként tálalják. Tevékenysége a médiapluralizmus fokozatos felszámolásának folyamatát erősíti.
Gábor Kubatov
Kubatov Gábor nevéhez fűződik a hírhedt 'Kubatov-lista', egy kiterjedt választói adatbázis, amely személyes adatokat és politikai preferenciainformációkat tartalmaz, és amelyet a Fidesz mikro-célzott kampánystratégiájának alapjaként alkalmazott. Az adatbázis létrehozása és működtetése komoly aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az állam által gyűjtött adatok és a pártadatbázis közötti határok menyiben mosódnak össze, különösen ahol helyi közigazgatás és párthálózat szorosan összefonódik. A Human Rights Watch 2022-es választásokról szóló jelentése részletesen dokumentálta a személyes adatok visszaélésszerű felhasználásának mintázatait a kampányban. Kubatov jelenleg is a Fidesz pártigazgatójaként tevékenykedik, és a párt választási stratégiájának egyik meghatározó alakja maradt.
János Lázár
Családja száz hektárnyi területet halmozott fel az állami földárveréseken, amelyeket széles körben manipuláltnak tartanak. Később leleplezték, hogy be nem vallott hitelekkel és hamis tulajdonosi nyilatkozatokkal vásárolt további területet a „kastélya" körül, ami komoly integritási kérdéseket vet fel egy vezető kormányminiszterrel kapcsolatban.
Gábor Liszkay
Orbán-szövetséges, aki megépítette és vezette a KESMA-t, azt az óriásalapítványt, amely 2018-ban mintegy 500 kormányközeli médiaoutletet olvasztott magába, centralizálva az irányítást Magyarország nyomtatott, online és műsorsugárzó médiájának nagy része felett. Az átadást „nemzeti stratégiai fontosságú" üggyé nyilvánították, hogy megkerüljék a versenyhatósági vizsgálatot – ez az EU történetének egyik legszemérmetlenebb médiaelfoglalási művelete.
Lotfi Begi
Fidesz-pártkongresszusokon és kampányrendezvényeken lép fel, szórakoztatást és közösségi médiás tartalmat nyújtva, amelyek popkulturális glóriát vonnak a kormánypárt köré. A kormányközeli médiában hírességtámogatóként jelenik meg, ezzel legitimálva a Fidesz politikáját a fiatalabb közönség előtt. Szerepvállalása egy tágabb mintázat részét képezi, amelyben művészeket integrálnak propagandaeseményekbe, elmosva a határt a kulturális élet és a pártállami mozgósítás között.
Anikó Marsi
A Tények műsorvezetőjeként rendszeresen vezet olyan szegmenseket, amelyek a híreket kormányzati üzenetekkel keverik, köztük a Fidesz-narratívákat támogató lejárató kampányokat. Több TV2-es videóban is kijelentette, hogy Orbánra szavaz, és nyíltan arra buzdítja a nézőket, hogy kövessék példáját, ezzel megsértve az alapvető pártatlanossági normákat és hozzájárulva a TV2 választási bírságaihoz. Továbbra is egy olyan csatorna egyik ismert arca marad, amely rendszeresen sugároz kormányzati háborús riogatót és félrevezető „háború vagy béke" kereteléssel álcázott kvázi-hírtartalmat.
Ádám Matolcsy
Ádám Matolcsy személyesen profitált az MNB-alapítványokhoz kötődő ingatlanprojektekből és befektetési ügyletekből, amelyeket az Állami Számvevőszék később gyenge megtérülési mutatók és átláthatatlan döntéshozatal miatt kritizált. Direkt36 és Telex nyomozásai feltárták, hogy luxusingatlan-portfóliót épített ki, amelybe dubaji villák is tartoznak, részben olyan struktúrák révén, amelyek a jegybanki alapítványokkal összefonódó magánvagyontartó eszközökre támaszkodtak. Tevékenysége szemléletes példája annak, hogyan alakulhatott át közpénzből finanszírozott intézményi vagyon magánszereplők számára hasznot termelő vállalkozásokká az apja által irányított rendszeren belül. Az üggyel összefüggő vizsgálatok 2025-re egyértelműen megmutatták, hogy az MNB-alapítványi vagyon egy része az apai kapcsolatok révén érintett üzleti körökhöz áramlott.
György Matolcsy
Matolcsy György az MNB elnökeként több száz milliárd forintot irányított át a jegybank vagyonából a Pallas Athéné alapítványok hálózatába, azzal az indokkal, hogy a pénzek 'elveszítették közpénz jellegüket'. Ezeket az alapítványokat egyes vizsgálatok később csalás gyanújával kapcsolták össze, a 2025-ben induló Állami Számvevőszéki eljárás és ügyészségi nyomozás pedig részletes elszámoltatást sürgetett. Az MNB irányítása alatt olyan ingatlan- és befektetési projektek is zajlottak, amelyek haszonélvezői között a fiát érintő vállalkozások is feltűntek, komoly összeférhetetlenségi aggályokat vetve fel. Matolcsy a jegybankot párhuzamos fejlesztési ügynökséggé alakította, presztízsberuházásokra költve intézményi forrásokat, miközben az MNB függetlensége és hitelessége súlyos csorbát szenvedett.
Megafon Központ
A Megafon Központ egy részben állami és oligarchikus forrásokból finanszírozott kormánypárti influenszer-hálózat, amely kampányidőszakokban egymillió eurót meghaladó összegeket költött az ellenzékkel, a civil szervezetekkel és az EU-val szemben ellenséges narratívák terjesztésére. Az EP-választási kampány idején az EDMO elemzői dokumentálták, hogyan futtattak szponzorált dezinformációs tartalmakat különböző közösségi platformokon, amelyekből a platformüzemeltetők is komoly bevételre tettek szert. A szervezet finanszírozása formálisan „magánadományozókhoz" köthető, ám nyomozóriporteri feltárások rámutattak, hogy a pénzügyi hátterében közvetett közpénz-eredet is azonosítható. A Megafon működése a hazai információs tér szándékos mérgezésének egyik legmarkánsabb példája, amely a szabad választások feltételrendszerét alapjaiban ássa alá.
Mészáros Lőrinc
Mészáros Lőrinc egy felcsúti gázszerelőből vált Magyarország leggazdagabb emberévé, miután a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követően cégei szisztematikusan nyerték az állami és uniós forrásból finanszírozott közbeszerzéseket. Vállalkozásai csúcsidőszakban évi több száz milliárd forintnyi közpénzből megvalósuló beruházást nyertek, amelyek döntő többsége az Európai Unió adófizetőinek pénzéből finanszírozódott. A vagyonépítés nemcsak az építőiparban zajlott: Mészáros médiacégeket is szerzett, amelyek korábban független orgánumok voltak, majd Fidesz-párti propagandaeszközökké alakultak. A jelenség széles körű figyelmet kapott az uniós döntéshozók körében, akik a visszaélések feltérképezése során rendszerszintű korrupcióra és klientúraépítésre utaló mintákat azonosítottak.
Sándor Németh
A Hit Gyülekezete vezetőjeként a liberális erők támogatásától a Fidesszel kötött de facto szövetségig jutott, ahol kritikusok szerint az ár az ATV kritikus élének tompítása és a csatorna féllojális kormánymédiává alakítása volt. Apokaliptikus vallásos nyelvet alkalmaz az ellenzéki koalíciókkal szemben – egy lehetséges baloldali szövetséget a Dániel könyvéből vett „szörnybirodalom"-ként jellemzett –, ezzel morális pánikot keltve. Annak ellenére élvez elismert egyházi státuszt és állami támogatást, hogy nyomozó riportok szerint ezeket a kedvezményeket egy korábban kritikus tévécsatorna kormányérdekekkel való összehangolásának eszközéül használták fel.
Szilárd Németh
Hírhedten követelte, hogy a Soros által finanszírozott NGO-kat „söpörjék ki" Magyarországról, és „külföldi ügynököknek" bélyegezte őket, ezzel előkészítve a független civil szervezeteket stigmatizáló és korlátozó jogszabályokat. Retorikája kulcsszerepet játszott a független civil társadalom elleni jogi és kommunikációs támadásban. Felszólalásai közvetlen politikai fedezetet biztosítottak a civilszféra ellehetetlenítését célzó intézkedésekhez.
Németh Zsolt
Németh Zsolt az MTVA közmédia hírigazgatójaként a kiszivárgott hangfelvételek és munkatársi visszajelzések alapján azonosítható személyként érvényesíti a kormánypárti szerkesztői irányvonalat a közszolgálati hírszolgáltatásban. Jelenléte az MTVA vezetői struktúrájában azzal egyidőben erősödött meg, amikor a közmédia a valódi pluralizmus helyett egységesen Fidesz-barát narratívákat kezdett sugározni, különösen a választási kampányok idején. Az általa felügyelt hírszolgáltatás a Kreml-közeli interpretációkat is terjesztette a 2022-es orosz-ukrán háború kitörésétől kezdve, a kötelező kiegyensúlyozottság látszatát sem tartva fenn. Legújabb fejlemény, hogy az MTVA megállapodást kötött a kínai állami propagandacsatornával, amely hardline KKP-tartalmak vetítéséről rendelkezik a magyar közszolgálati televízióban.
György Nógrádi
Mindenütt jelen lévő „biztonságpolitikai szakértővé" vált az állami és kormányközeli tévécsatornákon, miközben komoly kérdések merülnek fel szakértelmével kapcsolatban; következetesen a Fidesz álláspontját erősíti, és a migrációval, valamint a külpolitikával kapcsolatban orosz és kormányzati narratívákat visszhangoz. Álszakértői igazolást nyújt a kormány félelemalapú üzeneteihez a migránsok és a háború kapcsán, ezzel segítve a hatalmon lévők médiastratégiáját. Érdemi kihívás nélkül jelenik meg tovább az állami és KESMA-médiumokban, hozzájárulva a Kreml-párti szólamok terjesztéséhez az ukrajnai háború idején.
Katalin Novák
Lemondott, miután kegyelmet adott egy olyan férfinak, akit egy állami gyermekotthonban elkövetett szexuális visszaélés eltussolásában való segítségnyújtásért ítéltek el. A kegyelem tömeges tiltakozásokat és komoly válságot váltott ki a rezsim „gyermekvédelmi" retorikájának képmutatása miatt, amelyet az LMBTQ-ellenes jogszabályok igazolására használtak.
Orbán Ráhel
Orbán Ráhel a miniszterelnök lányaként komoly befolyást szerzett a Magyar Turisztikai Ügynökség munkájára és az állami turizmusfejlesztési döntésekre, miközben saját üzleti érdekeltségei is erősen kötődnek az ágazathoz. Nevéhez köthető egy olyan Budapest Influencer Trip nevű kampány, amelyre több mint egymilliárd forint közpénzt költöttek külföldi influenszerek meghívására, akik végül alig foglalkoztak Budapesttel a tartalmaikban. Párhuzamosan a tokaji borvidék örökségvédelmi területein szőlőbirtokokat vásárolt, miután az állami elővásárlási jogot csendben eltörölték a szóban forgó ingatlanokra vonatkozóan. Reuters-vizsgálat már 2018-ban feltárta, hogy Orbán Viktor legközelebbi üzleti és családi köre az uniós adófizetők pénzének terhére rendkívüli mértékben gyarapodik.
Viktor Orbán
Rendszeres médiafelvásárlással, bíróságok feltöltésével, választási manipulációval és rendeleti kormányzással vezette Magyarország átalakulását egy „szabad" rendszerből „részben szabad" rendszerré. Az EU „illiberális demokráciájának" és a demokratikus visszacsúszásnak prototípusaként tartják számon. Rendszere egyetlen vezető köré koncentrálja a hatalmat, miközben megőrzi a demokratikus intézmények formai keretét.
Ilona Pálffy
Felügyelte a levélszavazási és külhoni szavazási rendszereket, amelyekkel kapcsolatban utólagos elemzések megmagyarázhatatlan „hiányzó" szavazatokat és sebezhetőségeket tártak fel. Hivatali ideje alatt a választási keretrendszert már áthatották a Fidesz által alkotott, a pártot előnybe hozó szabályok. Tevékenysége kérdéseket vet fel a szavazási infrastruktúra integritásával kapcsolatban, különösen a 2014-es parlamenti választások vonatkozásában.
Papp Dániel
Papp Dániel az MTVA vezérigazgatójaként a magyarközmédia propagandává silányításának emblematikus figurájává vált. Korábban manipulatív szerkesztési gyakorlatok miatt hívta fel magára a figyelmet, majd az általa irányított MTVA a 2022-es orosz invázió kitörése után következetesen Kreml-barát narratívákat terjesztett a közmédián keresztül, miközben az ukrán szempontok szinte teljes mértékben kimaradtak a tudósításból. Polyák Gábor médiaszakértő nyilvánosan felszólította a Médiatanács elnökét, hogy szüntesse meg az orosz propagandát a közmédiában, és távolítsa el Papp Dánielt a vezérigazgatói pozícióból. Az általa irányított MTVA 2024-ben megállapodást kötött a kínai kommunista párt propagandacsatornájával is, így a közszolgálati televízió immár több tekintélyelvű állam üzenetközvetítőjeként is funkcionál.
Sándor Pintér
A hosszú ideje hivatalban lévő belügyminisztert nyomozó riportok ismételten összefüggésbe hozzák az 1990-es évek szervezett bűnözői „maffiaháborúival", köztük azzal, hogy jelen volt egy alvilági merényletkísérletnél, és állítólag eltávolított egy fegyvert a helyszínről. Olyan biztonsági apparátust irányít, amelyet tolakodó megfigyelési módszerekkel vádolnak, beleértve a Pegasus-kémprogrambotrány, amelynek keretében újságírókat, ügyvédeket és kormánykritikusokat céloztak meg. Felügyeli azokat a rendőri erőket, amelyek tüntetésekkel szembeni keménykezű fellépése kapcsán aggályok merültek fel a bűnüldözés politizálásával kapcsolatban.
Zoltán Pokorni
Hosszú ideig védte a vitatott Turulmemoriált, amelyen háborús atrocitások áldozatainak és elkövetőinek nevei keveredtek. Kiderült, hogy saját nagyapja, akit korábban áldozatként tüntettek fel, nyilaskeresztes tag volt, akit gyilkosságokban való részvétellel gyanúsítottak. Éveken át ellenállt a Memorail koncepcióját újragondolni kérő felszólításoknak, hozzájárulva a helyi fasiszta elkövetők emlékezetének szépítéséhez, mielőtt erős nyomásra részben elismerte a problémát. Egy tágabb mintázatot testesít meg, amely a Fidesz irányítása alatt álló önkormányzatokban a szelektív emlékezetpolitikát jellemzi.
Péter Polt
Fidesz kétharmados többséggel, meghosszabbított 9 éves ciklusokra újranevezett legfőbb ügyész, aki rendszeresen elmulasztja a magas szintű korrupciós ügyek üldözését, és hagyja, hogy az érzékeny ügyek elhaljanak az irodájában. Széles körben az rendszer büntetlenségének intézményes garanciájaként írják le a politikailag érzékeny korrupciós ügyekben.
Zsófia Rácz
22 évesen nevezték ki ifjúságpolitikai helyettes államtitkárrá, miután a kormány módosította a vonatkozó törvényt, hogy felsőfokú végzettség nélkül is betölthető legyen a poszt – ezzel a politikai lojalitást a szakmai tapasztalat elé helyezve. Karrierjét a Fidesz-közeli Alapjogokért Központon és az ifjúsági diplomácián keresztül építette fel, erősítve a párt befolyását az ifjúsági struktúrákban. Kinevezése széles körű kritikát váltott ki, és a rendszer nepotista, lojalitásalapú személyzeti politikájának jelképeként értékelték.
Rákay Philip
Rákay Philip filmrendezőként és médiaszemélyiségként a Fidesz kulturális propagandagépezetének egyik legmeghatározóbb alakjává vált. Milliárdos közpénzekből finanszírozott történelmi filmjei, köztük a 2024-es Petőfi-film, a „Most vagy soha!", komoly történészek részéről súlyos szakmai kritikákat kaptak: fegyvereket és más tárgyi elemeket ábrázolnak, amelyek az 1848-as forradalom idején még nem is léteztek. Szorosan kötődik a Megafon nevű kormánypárti tartalomterjesztő hálózathoz, amelybe magánszemélyektől is negyedmilliárd forint folyt be, és amelyen keresztül az ilyen jellegű filmek és személyiségek szponzorált posztok segítségével elérnek a közönséghez. Tevékenysége a szórakoztatás, a kultúra és az állami propaganda összefonódásának iskolapéldája, ahol a közpénzek az üzenetek terjesztésére szolgálnak.
Zoltán Rákosfalvy
Kulcsszereplője a Borkai-botrányhoz kapcsolódó árnyékos audi-telkes ingatlanügyleteknek és offshore struktúráknak. Utastársa volt a hírhedt jachton. Luxusapartmanja van a Balatonnál, ugyanabban az épületben, ahol Polt legfőbb ügyész lakik, ami jól érzékelteti az üzlet, a politika és az ügyészség közötti szoros kapcsolatokat.
Rogán Antal
Rogán Antal a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjeként kiépítette és irányítja azt az állami propagandagépezetet, amelyen keresztül óriási összegek áramlanak a kormányhoz lojális médiavállalatokba és kommunikációs cégekbe. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma 2025 januárjában a Global Magnitsky-törvény alapján szankciókat rendelt el ellene, jelentős korrupciós cselekményekben való részvétele miatt — ezzel ő lett az első olyan aktív magyar kormánytag, aki ilyen intézkedés célpontjává vált. Korábban neve összefonódott a letelepedési kötvényprogrammal és különféle kommunikációs közbeszerzésekkel, amelyeket a szakmai közvélemény széles körben a korrupt gazdagodás eszközeiként értékel. Rogán szerepe a Fidesz rendszerében kettős: egyszerre irányítja a kormányzati üzenet terjesztését és koordinálja azokat a pénzügyi mechanizmusokat, amelyek fenntartják a kormánypárt médiamonopóliumát.
György Schadl
Azzal vádolják, hogy visszaélés-rendszert működtetett végrehajtói engedélyek eladásával, és kenőpénzeket fizetett Völner Pál államtitkárnak kinevezések biztosításáért. Az ügyészség szerint közel egymilliárd forintnyi kenőpénzt szedett be végrehajtóktól. Az ügy feltárja, hogyan működik a Fidesz patronázshálózata intézményi szinten, és milyen mélyen áthatja az igazságügyi végrehajtás rendszerét.
Lajos Simicska
Hosszú ideig Orbán szövetségese, aki állami szerződéseken keresztül uralta a közbeszerzési építőipart és a médiát, megtestesítve a Fidesz-kötődésű oligarchikus gazdagodás eredeti modelljét. 2015-ös Orbánnal való szakítása teret nyitott az Orbán-család saját üzleti hálózatainak és újabb lojális oligarcháknak, mint Mészáros.
Somlai Bálint
Somlai Bálint üzletemberként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) köré szerveződő üzleti hálózat egyik kulcsszereplőjévé vált Matolcsy György jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádámnak a bizalmas üzlettársaként. Cégei az állami számvevőszéki vizsgálatok szerint bevételeik 70–95 százalékát a jegybanktól vagy az MNB-hez köthető alapítványoktól szerezték, ami kirívóan erős függőségi viszonyt tükröz. Presztízsberuházási projekteket szerzett meg, amelyeket mentesítettek a szokásos közbeszerzési eljárások alól, lehetővé téve, hogy pályáztatás nélkül jussanak hozzá a közpénzből finanszírozott megrendelésekhez. Az Állami Számvevőszék 2025-ös vizsgálata feltárta, hogy az MNB alapítványain keresztül milliárdos közpénzek szivárogtak privát érdekszférákba, és Somlai neve rendszeresen felbukkan azokban a nyomozóriportokban, amelyek ezt a mechanizmust dokumentálják.
István Stumpf
Hosszú ideje Fidesz-stratégaként az Alkotmánybíróságra helyezték kizárólag kormánypárti szavazatokkal. Egy „erős állam" modellt szorgalmaz, amely legitimálja az illiberális alkotmányos rendszert, intellektuális igazolást nyújtva a végrehajtói hatalom koncentrációjához.
József Szájer
Magyarország Alaptörvényének társszerzője és kiemelkedő LMBTQ-ellenes politikus, akit azon kaptak, hogy drogokkal menekül egy kijárási tilalmat megszegő brüsszeli melegbuliról. A botrány a rezsim erkölcsi képmutatásának és kettős mércéjének globális szimbólumává vált, tekintettel arra, hogy szerepet játszott az LMBTQ-ellenes alkotmányos rendelkezések megalkotásában.
Annamária Szalai
Volt fideszes képviselőként Orbán személyesen nevezte ki az új, széles hatáskörű médiahatóság élére. Pozícióját felhasználva a rádióengedélyeket és a médiafelügyeletet a Fideszhez közel álló médiumok javára billentette, és alapjaitól kezdve kiépítette a műsorsugárzás egypárti szabályozási kontrollját.
Vivien Szalai
A TV2 hírigazgatójaként olyan szerkesztőséget vezet, amely a kormánypárti propaganda egyik központi pillérévé vált, rendszeresen hírnek álcázott lejárató kampányokat és pártelfogult anyagokat sugározva. Szerepelt a TV2 Orbán-párti kampányvideójában, majd nyilvánosan letagadta, hogy bárkit is felszólítottak a szavazóknak szóló üzenet leadására – a médiafelügyeleti szervezetek azonban leleplezték a hazugságot, megmutatva a zárókockát, amely egyértelműen „Szavazz Orbán Viktorra!" feliratot tartalmazott. A csatorna ismételten megsértette a politikai hirdetésekre vonatkozó választási jogszabályokat, bírságokat kapott, de a gyakorlatot a következő kampányokban is folytatta.
Kristóf Szalay-Bobrovniczky
Szalay-Bobrovniczky Kristófot jelentős magánüzleti érdekeltségei ellenére nevezték ki honvédelmi miniszterré, amelyek közvetlenül kapcsolódnak védelmi ipari és orosz kötődésű vállalatokhoz — ez súlyos összeférhetetlenségi aggályokat vet fel egy NATO-tagállamban. A Magyar Fejlesztési Bank hitelének felhasználásával megszerezte a cseh Aero Vodochody repülőgépgyártó vállalat többségi részesedését, miközben védelmi miniszterként a hazai katonai eszközbeszerzések felett is felügyeletet gyakorol. Emellett tulajdonosi érdekeltségekkel rendelkezik a Transmashholding Hungary konzorciumhoz kötődő vállalkozásokban, amely orosz–magyar vasúti együttműködés keretében tevékenykedik. Esetét az átláthatóság és a köz- illetve magánérdek szétválasztásának kirívó hiányaként tartja számon a szakmai közvélemény.
Vajk Szente
Szente Vajk a rezsimhez igazodó filmgyártás egyik meghatározó alkotói figurája, akinek munkásságát az ideológiailag telített, nemzeti narratívákat népszerűsítő produkciók jellemzik. A „Most vagy soha!" című film társírójaként olyan nagyszabású állami finanszírozású projektekhez kapcsolódik, amelyeket tartalmi pontatlanságaik és propagandisztikus hangvételük miatt értek bírálatok — köztük olyan jelenetekért, amelyekben az 1848-as korban még nem létező fegyverek szerepelnek. Munkái a kormányzati üzenetekkel összhangban leegyszerűsített, heroikus nemzeti képet festenek, és egy olyan filmfinanszírozási ökoszisztémának köszönhetően születnek meg, amely strukturálisan kedvez a kormánybarát alkotóknak. Szakmai előmenetele szorosan összefügg azzal a kultúrpolitikával, amely az állami forrásokat az ideológiailag megbízható produkciók felé tereli.
Péter Szijjártó
Szijjártó Péter külügyminiszterként rendszeresen élvezi olyan oligarchák luxusjachtjait és magánrepülőit, akik jelentős állami szerződésekkel rendelkeznek, ami nyilvánvaló összeférhetetlenségi helyzetet teremt. 2020-ban leleplezték, hogy a belarusz válság tetőpontján egy adriai luxusjachton tartózkodott, miközben a hivatalos kommunikáció irodájából dolgozónak tüntette fel. Szoros kapcsolatokat ápol olyan üzleti körökkel, amelyek állami és uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális projektekből húznak busás hasznot. Közben külügyminiszterként az Oroszországgal és Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatokat védi és mélyíti, ami Magyarország NATO- és EU-tagságával összefüggésben komoly stratégiai aggályokat vet fel.
György Szöllősi
Szöllősi György a Puskás Akadémia kommunikációs igazgatói posztjáról érkezett a Nemzeti Sport főszerkesztői székébe, és ezzel az ország vezető sportnapilapját az orbáni futballprojekt egyik legfőbb médiatámogatójává alakította. Lapján keresztül következetesen normalzálja azt a modellt, amelyben az élsportot döntően állami TAO-támogatások és adókedvezmények finanszírozzák, elnémítva azokat a hangokat, amelyek a stadionépítési költségek arányát kérdőjelezik meg. A sportfinanszírozási rendszer kritikusait rendszeresen hazafiatlan szemlélőkként állítja be, a futball és a tágan értett nemzeti identitás azonosítását elvégezve ezzel ideológiai munkát a kormányzat számára. Pályafutása szemléletes példája annak, hogyan hasznosítja a hatalom a sportmédiát politikai narratívák legitimálására.
Pál Szombathy
Szombathy Pál az Index.hu függetlenségi válságának kritikus szakaszában töltötte be a vezérigazgatói tisztséget, és irányítása alatt zajlottak azok az események, amelyek végül több mint hetven újságíró tömeges felmondásához vezettek. A szerkesztőség tagjai azután mondtak fel, hogy egyértelművé vált: a lap tulajdonosi és menedzsmentstruktúrája a szerkesztői függetlenség rovására alakult át. Szombathy kinevezése és tevékenysége jól szemlélteti azt a taktikát, amellyel a kormányhoz közel álló érdekek belülről, kulcspozíciók elfoglalásán keresztül számolják fel a független média működési feltételeit. Az Index esete mérföldkőnek számít a magyarországi médiaszabadság leépülésének dokumentált történetében.
István Tiborcz
Tiborcz István neve elválaszthatatlanul összeforrt az Elios Innovatív Zrt. közvilágítási botránnyal, amelynek vizsgálata során az EU csalásellenes hivatala (OLAF) súlyos szabálytalanságokat és ajánlattételi csalást tárt fel a közbeszerzési eljárásokban — Magyarország végül jelentős összeget fizetett vissza az uniós kasszába, de hazai büntetőeljárás nem indult. Viszonylag fiatal kora ellenére tekintélyes vagyonra tett szert állami szálakkal összefüggő ingatlan- és turisztikai ügyleteken keresztül, amelyek jellemzően átláthatóság nélküli, kirívóan kedvező feltételek mellett jöttek létre. Orbán Viktor vejéként az állami és magánérdekek összefonódásának szimbolikus figurájává vált: vállalatai szinte kizárólag a kormányzati közelség révén megnyíló lehetőségekből profitálnak. Esete az oligarchikus rendszer működési logikájának egyik legszemléletesebb és legjobban dokumentált példájaként szerepel a független magyar sajtó és a nemzetközi média elemzéseiben.
László Trócsányi
Az ellenőrzési és egyensúlyi rendszert gyengítőként bírált alkotmányos és igazságügyi változások kulcsfontosságú tervezője és nemzetközi védelmezője. Azt állította, hogy az EU-nak ki kell maradnia a „belső" magyar jogállamisági ügyekből, intellektuális fedezetet nyújtva az illiberális reformoknak az európai szinten.
Gergely Váczi
A TV2 műsorvezetőjeként részt vett a 2018-as és 2022-es Fidesz-párti videókban, amelyekben a híros munkatársak kinyilvánították, hogy Orbánra szavaznak, és a nézőket is erre buzdították – ezzel a szerkesztői semlegesség minimális normáit is feladva. Olyan csatornán vezet műsorokat, amely fizetett és nem fizetett kormánypárti tartalmakat egyaránt sugároz, köztük a háborúval riogató, „Tények Extra" nevű Facebook-szpotokat. Személyes hitelességét kölcsönzi pártpolitikai kampányoknak egy olyan médiakörnyezetben, ahol a szabályozói fellépés következetes végrehajtása hiányzik.
András Zs. Varga
Bizonyított Fidesz-lojalistaként nevezték ki főbírónak anélkül, hogy rendes bíróként szerzett volna előzetes tapasztalatot, a bírói önkormányzati testületek akarata ellenére. Kinevezésével 9 éves időtartamra töltötték fel a legfelsőbb bíróságot rendszerhű személyekkel, tovább erodálva az igazságszolgáltatás függetlenségét.
Judit Varga
A jogállamiság visszaszorulásának központi politikai védelmezője, az uniós jelentéseket „abszurdnak és valótlannak" minősítette. Megtagadta az együttműködést az újságírók és ellenzékiek illegális megfigyelését vizsgáló Pegasus-bizottsággal. Minisztériuma aktívan blokkolta az átláthatósági és elszámoltathatósági mechanizmusokat.
Attila Várhegyi
Várhegyi Attilát jogerősen elítélték sikkasztásért és kapcsolódó bűncselekményekért, amelyek a Mahir Szolnok Kft.-n keresztül bonyolított fiktív számlás konstrukcióhoz köthetők, s amelyek az 1990-es évekre nyúlnak vissza. Az ügyet jogerős ítélettel zárta le a bíróság, Várhegyi felfüggesztett szabadságvesztés-büntetést kapott. A büntetőítélet ellenére a Fideszen belül fontos pártfunkcionáriusi szerepkört töltött be, ami korai jelzése volt annak, hogy a párton belüli korrupció nem jár szükségszerűen politikai következményekkel. Esete precedensértékű: megmutatta, hogy a Fideszhez kötődő személyek bírósági elítélése sem vezet automatikusan pártbeli kizáráshoz vagy politikai elszigetelődéshez, ezzel megalapozva a büntetlenség kultúráját, amely a következő évtizedekben tovább mélyült.
Miklós Vaszily
Vaszily Miklós kulcsszerepet játszott abban a folyamatban, amelynek során a független Origo hírportált kormánypárti szócsővé alakították át, és amelynek nyomán a szerkesztőség számos meghatározó újságírója felmondott. Ezt követően az Indamedia megszerzésén keresztül befolyást szerzett az Index.hu felett is, majd vezető pozíciókat töltött be az állami médiában, a TV2-nél és az Echo TV-nél — mindhárom a Fidesz médiabirodalmának meghatározó csomópontja. Karrierje a médiafoglalás tágabb stratégiájának szerves részét képezi: az állami hirdetések elosztása és a tulajdonosi struktúrák átalakítása révén szisztematikusan szorítják ki a kritikus újságírást a médiatérből. Tevékenysége jól mutatja, hogyan működnek egymást erősítő mechanizmusként a szerkesztői kinevezések, a cégtulajdon és az állami forrásokhoz való hozzáférés a független sajtó felszámolásában.
Vilmos Velkovics
A HírTV műsorvezetőjeként agresszívan terjeszti a kormány háborúval kapcsolatos narratíváit, köztük náci propagandapéldákat idézve fel olyan módon, amelyet kritikusai a történelmi bűnök relativizálásaként vagy bagatellizálásaként értékelnek, a jelenkori üzenetek igazolása céljából. Hozzájárul a kormánypárti közönség radikalizálódásához azzal, hogy a szélsőséges álláspontokat józan észként tünteti fel, miközben az ellenzéket és a nyugati szereplőket démonizálja. A Fidesz-közeli csatornák talk-show-műsorvezetőinek azon körébe tartozik, akik adásaikban a dezinformációt, a történelmi relativizmust és a személyes támadásokat ötvözik.
Eszter Vitályos
Fidesz-es képviselőként és kormányszóvivőként egy állami forrásból 10 millió forintot kapott „civil" szervezet nagy méretű óriásplakátokon hirdette, ezzel közpénzt csatornázva saját személyes márkaépítésébe. A 2022-es kampányban grandiózus infrastrukturális ígéretekkel állt elő, amelyekről nyomozó utánkövetések csak részleges vagy semmilyen teljesítést mutattak ki, láthatóvá téve az ígérgetés és a megvalósítás közötti szakadékot. Kormányszóvivői szerepét a Fidesz politikájának agresszív védelmére használja, miközben elhallgatja az agytrösztök által dokumentált szisztematikus közpénzvisszaélést.
Pál Völner
Súlyos korrupciós ügybe keveredett: azzal vádolják, hogy rendszeres kenőpénzeket fogadott el a végrehajtói kamara elnökétől kinevezések és állami kedvezmények fejében. Ez az eset azon ritka esetek egyike, amikor a magyar ügyészség ténylegesen eljárást indított egy fideszhez köthető tisztviselő ellen, valószínűleg azért, mert a bizonyítékok megcáfolhatatlanok voltak. Az ügy nyilvánossá válása után lemondott képviselői mandátumáról és kilépett a Fideszből.