István Balsai

Balsai Istvánt, aki 1990 és 1993 között igazságügy-miniszterként szolgált, majd később fideszes országgyűlési képviselőként dolgozott, 2011-ben a Fidesz–KDNP kétharmados többsége választotta meg az Alkotmánybíróság tagjává – abban az évben, amikor a kormánypárt egyoldalúan megszüntette az ellenzékkel való konszenzuskeresés korábbi jelölési gyakorlatát. A Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet és a TASZ 2015-ös közös vizsgálata, amely az Alkotmánybíróság 2011 és 2014 közötti 23 jelentős döntését elemezte, megállapította, hogy „Balsai István és Juhász Imre pedig kizárólag úgy döntött vagy olyan különvéleményeket írt, amelyek a kormány érdekét szolgálták” – vagyis a vizsgált ügyekben száz százalékban a kormányzati állásponttal egyező döntést hoztak vagy különvéleményt fogalmaztak meg. A jelentés szerint ez a mintázat a 2013 utáni, egypárti kinevezésű bírói többség idején különösen kiéleződött: a vizsgált 13 ügyből 10-ben a testület a kormány érdekei szerint döntött. Balsai pályaútja – kormánypárti politikusi karrierből közvetlenül alkotmánybírói posztba – dokumentált példája annak, hogy a Fidesz–KDNP saját korábbi tisztségviselőit ültette az Alkotmánybíróság élére. A megállapítások civil jogvédő szervezetek szakmai elemzéséből származnak, bíróság nem állapított meg vele szemben bűncselekményt.